Adómentes munkáltatói támogatás lakásszerzéshez – figyeljen az új szabályokra!

Megosztás Tetszik

Az utóbbi hónapokban több alkalommal is módosultak a lakáscélú munkáltatói támogatások szabályai. Ezekről közölt összefoglalót a NAV.

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások. A módosítás lényege az volt, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: szja törvény). Az őszi adócsomaggal elfogadott módosítás további pontosító jellegű szabályokat iktatott be az szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4. alpontjába, melyek 2016. november 26-án léptek hatályba, azonban azok a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatók.
Az szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együtt költöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is.

A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

• egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
• három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Mivel a beiktatott rendelkezés nem kezeli a félszoba fogalmát, így nem kell lakószobának tekinteni azt a lakóhelyiséget, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. Lakószobának – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – a legfeljebb 30 négyzetméter, legalább 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező helyiség minősül. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében ugyanakkor két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, és ha az így kapott szobaszám nem egész szám, akkor a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Együtt költöző, együtt lakó családtagnak a következők tekinthetők:

• a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló
• polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói,
• házastársának közeli hozzátartozói,
• élettársa és annak közeli hozzátartozói.

(A Ptk. szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.)

A fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal házaspárnak azt a házaspárt kell tekinteni, amelynek esetében a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.