További témák

Adókedvezmény betegségeknél: itt van a NAV tájékoztatója

  • adozona.hu

A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havonta 7450 forint adókedvezményt vehetnek igénybe a 2019-ben szerzett jövedelmük összevont adóalapjának adójából. A NAV honlapján ismerteti a kedvezmény feltételeit.

Aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, súlyosan fogyatékos személynek minősül.

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg.

Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él.

A mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény
.

2019. január 1-jétől bővült a kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény.

Az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek (2013-2017) adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatóak. 2018-ra a 2019. május 20-áig benyújtandó adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény, 2019-re pedig a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal már év közben, a havi kifizetéseknél is igénybe vehetik az érintettek.

A kormányrendeletben szereplő betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:

  • hallási fogyatékosság
  • látási fogyatékosság
  • mozgásszervi fogyatékosság
  • elzáródást okozó érbetegségek
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
  • veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
  • emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között – a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

A személyi kedvezmény igénybevételének feltételei

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozata.

A 2019. előtti évekre csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha az igazoláson a súlyos fogyatékosság kezdő időpontja 2019. január 1. előtti dátum.

A fogyatékosság minősítése háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A fogyatékossági támogatási igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításáról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni, mert egy esetleges adóellenőrzéskor a kedvezményre jogosultság ezzel igazolható.

A súlyos fogyatékosság minősítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés.

A személyi kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen adóköteles jövedelme.

A kedvezmény érvényesítésének joga másnak például szülőnek, házastársnak át nem adható.

A személyi kedvezmény év közbeni érvényesítése

Ha a magánszemélynek például munkaviszonyból rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozattal év közben havonta érvényesíthető az adókedvezmény.

A személyi kedvezmény utólagos érvényesítése

A magánszemély a személyi kedvezményt döntése szerint utólag az éves adóbevallásában is érvényesítheti, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt – ha valamennyi feltételnek megfelel.

Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.

Jogszabályok:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 40. §-a alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2018 (XII.21.) kormányrendelet 29. §-a, valamint a 11. számú melléklete.

A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan-bérbevétel levont jövedelemadója

Lepsényi Mária

adószakértő

2019 február
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X