Ajándék és üzlet: szigorúbb szabályok, több szja

Megosztás Tetszik

Az idei évtől jelentősen változott az üzleti ajándék fogalma, és megváltoztak a természetben nyújtott juttatások adó- illetve adminisztrációs vonzatai is. Összességében el lehet mondani, hogy szigorodott a törvény ezen a ponton. Megnéztük, hogy pontosan miben.

Míg egészen a tavalyi évig értékhatár nélkül volt adható üzleti ajándék, a 2011-es adóváltozások óta az üzleti, hivatali, szakmai, vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék csak akkor minősül szja-mentes üzleti ajándéknak, ha annak egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, ami jelenleg 19 500 forint – hívta fel a figyelmet a Mazars nemrég.

A hatályos szabályok alapján az értékhatár feletti juttatások révén keletkező jövedelem egésze - és nem csak az értékhatárt meghaladó rész - a magánszemély összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmének fog számítani – hangsúlyozza a téma kapcsán Pernes Orsolya budapesti könyvvizsgáló, hozzátéve: ezután az adókötelezettség a magánszemélyt terheli. Az adókötelezettség a szuperbruttósított adóalap után 16 százalék személyi jövedelemadó, illetve attól függően, hogy a juttatás munkavállalónak történik, vagy sem, tb-járulék, vagy eho-fizetési kötelezettség formájában keletkezik. Ha a magánszemélynek nem származik egyéb jövedelme a kifizetőtől, akkor az adóelőleg sem vonható le a jövedelemből, így azt utólag kell megfizetni az adóhatóságnak – mondja a szakértő.

A cégeknek tehát érdemes odafigyelniük a törvényben rögzített értékhatárra, illetve - abban az esetben, ha a juttatás mégis túllépne ezen - készpénzzel kiegészíteni azt, mintegy felbruttósítani. Így annak visszatartásával a magánszemélyre háruló adót le is lehet róni – árulja el a trükköt a könyvelő. Az igazolás kiállítását, vagyis az adminisztrációt azonban így sem lehet megúszni, az így szerzett jövedelmet és a levont adóelőleget pedig a magánszemélynek szerepeltetnie kell év végi adóbevallásában.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a törvény által nem nevesített juttatások 2011-től akkor is az összevont adóalap részeként adóznak, ha a munkáltató minden munkavállaló részére azonos feltételekkel adja, illetve egy, a belső szabályzatban meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon nyújtja. Ezért érdemes felülvizsgálni a cafeteria-elemeket is, mert azok közül néhány a magánszemélyek számára adóköteles kategóriába tartozhat – mondja a könyvvizsgáló.

A csekély értékű, sőt a szóróajándék is adóköteles

A céges rendezvényeken, vagy szerződéskötésekkor átadott szóróajándék – bármilyen furcsán is hangzik – teljes egészében adóköteles. Egy csekély értékű, a cég logójával ellátott toll, vagy kávésbögre tehát adóköteles juttatásnak számít, ha az átadás körülményei egyeznek a szóróajándék fogalmi leírásával – magyarázza Pernes Orsolya.  Kikötés ugyanakkor, hogy az átadott ajándéktárgy értéke nem haladhatja meg a minimálbér egy százalékát, illetve, hogy a megajándékozott magánszemély adatai nem lehetnek ismertek. Mindebből következik, hogy a jelenlegi minimálbérhez viszonyítva bruttó 780 forint lehet a szóróajándék maximális értéke.

Itt is arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a maximált értékhatárt nem szabad túllépni, mert akkor az a magánszemély lesz adófizetésre kötelezett, aki az ajándékot kapja. Vállalkozásunkat pedig ilyen esetben adminisztrációs kötelezettségek is terhelik - igazolás, adóelőleg számítás formájában.

Az ajándéknak ez a formája fogalmilag az úgynevezett „egyes meghatározott juttatások” körébe tartozik, amit azért érdemes tudni, mert a kategória leírása meghatározza azt is, hogy hogyan kell az előírt feltételeknek megfelelő kisebb ajándékokat leadózni. Az „egyes meghatározott juttatások” köréhez a törvény a következő befizetendő közterheket rendeli, melyeket a cégnek (vállalkozásnak) kell teljesíteni: az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szeres értéke után 16 százalékos szja, és szintén az 1,19-es érték után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a törvényben a csekély értékű ajándék is, amely a pontosabb definíció szerint nem haladhatja meg a minimálbér tíz százalékát és évente maximum háromszor nyújtható, meghatározott viszonyok között. Adhatja például a munkáltató a munkavállalójának, vagy annak közeli hozzátartozójának, de adhatja a nyugdíjas klub is a tagjának, vagy szakképző iskola a tanulójának. A nyilvántartást itt is megfelelően vezetni kell – szögezi le a szakértő.

Mi után nem kell fizetni?

Az üzleti forgalom növelése és termékismertetés céljából előállított áruminta a 2011-es törvényben is adómentes maradt. Árumintának nevezünk minden olyan promóciós célt szolgáló ingyenesen osztogatott terméket, ami kizárólag az adott termék megismertetésére szolgál, és amely mennyiségénél, vagy fizikai állapotánál fogva (pl. fél deci gyümölcslé egy műanyag pohárban) egyéb célra nem használható fel – utal rá a Mazars összeállítása. Ez a fajta juttatás adómentes.

Adómentes az „üzletpolitikai célú juttatás” is. A kategória meghatározása azonban nem egyszerű: a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott árengedmény, vagy árvisszatérítés, illetve áru, amelyről a magánszemélynek egy széleskörű és nyilvános kampány keretében kell értesülnie, és ami nem keverendő össze a vetélkedőkkel, versenyekkel és egyéb, a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel. Ennek értékére nincs külön előírás, így az nagyobb is lehet, mint a vásárlás értéke.

Kanaki Anna