Zárjuk az évet 2. – Mennyit érnek a tárgyi eszközeink a főkönyvelőnk szerint?

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő

Az üzleti év könyvviteli zárása számos – önmagában is fontos – feladatot foglal magában. Ezek közül most a tárgyi eszközök fordulónapi értékelésével, a terven felüli értékcsökkenésével és annak visszaírásával kapcsolatos szabályokat foglaljuk össze.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 53. § (1) bekezdése előírja, hogy terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

  • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
  • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;
  • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
  • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
  • az üzleti vagy cégérték, illetve az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

A tárgyi eszközök értékelésében (a készletekhez hasonlóan) fontos szerep jut annak, hogy bizonyos körülmények „tartósnak” bizonyuljanak.

Olvassa el cikksorozatunk első részét, mely a készletek értékelésével, az értékvesztéssel és annak visszaírásával foglalkozik.

Kérdés, hogy mi áll e jelző mögött, mit tekinthetünk a számviteli törvény értelmezésében tartósnak, különösen annak tükrében, hogy maguk a tárgyi eszközök is ilyennek – a gazdasági tevékenységet tartósan szolgáló eszközöknek – minősülnek. Ez esetben más időtartamot jelent a tartósság, mint a többnyire „rövidebb életű” készleteknél?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogy mikor minősül tartósnak a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, hogy definiálja a számviteli törvény a tendencia „jelentős” voltát, mit kell tenni,  ha a tárgyi eszköz megsemmisült, hiányzik vagy megrongálódik, illetve milyen fejtörést okozhatnak a kis értékű tárgyi eszközök!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

2023 HIPA

Szipszer Tamás

adószakértő

Főfoglalkozású átalányadózóból katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Osztalékfizetés katából visszatért bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs