6 találat a(z) visszaírás cimkére

Értékvesztés visszaírása Kérdés

Értékvesztés visszaírása Kérdés

Zárjuk az évet 2. – Mennyit érnek a tárgyi eszközeink a főkönyvelőnk szerint? Cikk

Az üzleti év könyvviteli zárása számos – önmagában is fontos – feladatot foglal magában. Ezek közül most a tárgyi eszközök fordulónapi értékelésével, a terven felüli értékcsökkenésével és annak visszaírásával kapcsolatos szabályokat foglaljuk össze.

Beruházási célú támogatási szerződés a vállalkozó részéről történő de minimis támogatástartalmának meghatározása Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015 végén az NGM olyan támogatási szerződést hagyott jóvá (a beruházási célú vissza nem térítendő támogatás 500 millió Ft), melyben a támogatási igénylésre vonatkozó szakasz igen szűken fogalmaz: "Támogatási előleg összege és mértéke az utófinanszírozású tevékenységre jutó támogatási összeg 50%-a, de legfeljebb 200 millió Ft." 2015-ben pénzmozgás nem volt. A támogatási előleg maximális lehívása 2016-ban megtörtént. A kiutalás jogcíme: Támogatási előleg. Ezt az előleget kötelezettségként tartjuk nyilván a könyveinkben jelenleg is. Majd 2017 nyarán – a korábban beszerzett gépekre – támogatáslehívás történt, melyet a Támogató 1. részletként címzett meg. A fenn maradó összeg lehívására a projekt lezárásakor van lehetőség. Segítségét szeretném kérni 2 kérdéskörben. 1. kérdéskör: A 2017 nyarán megkapott 1. részletként cimkézett támogatást elszámolhatom-e halasztott bevételként, és az értékcsökkenés arányában megkezdhetem-e a támogatás egyéb bevételként történő visszaírását? A 2016-ban kapott, és kötelezettségként kimutatott előleget megszüntethetem a halasztott bevételekkel szemben, vagy majd csak a projekt lezárásakor 2018-ban? Mi a feltétele annak, hogy a kapott előleg kivezetésre kerülhessen a főkönyvből? 2. kérdéskör: A Támogatási szerződés semmilyen formában nem utal a de minimis támogatásra. Jól gondolom, hogy ezt a vállalkozásnak kell klszámítania a 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 2.sz. mell. A pontja alapján? Ha igen, akkor mi a számítási elv a fentiek alapján? A választ előre is köszönöm.

Követelés értékvesztésének visszaírása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót választó cég 2014-ben a 365 napon túli lejárt fizetési határidejű, egymillió forint összegű követelésére értékvesztést számolt el egyéb ráfordításként. A társaságiadó-alapját pedig megnövelte ezen összeggel, viszont a 20 százalékos adóalap-csökkentéssel nem élt sem 2014-ben, sem 2015-ben. Az adós cég ellen felszámolási eljárás volt folyamatban és esély volt rá, hogy a mikro cég visszakapja követelését. 2016-ban megszületett a felszámolási ügyben a végzés, mely még 2016 novemberében jogerőre is emelkedett. A végzés szerint a mikro cég követelésének 2/3 részére lett fedezet, melyet 2017 év elején a mérlegkészítésig át is utaltak a bankszámlájára. A követelés 1/3 része behajthatatlanná vált. Kérdésem, hogy az értékvesztés visszaírását, és a behajthatatlan követelés elszámolását milyen dátumon kell könyvelni, a felszámolási végzés jogerőre emelkedésének napján? A 2016. évi társaságiadó-bevallásban már megjelennek az értékvesztés visszaírásának és a behajthatatlan követelés elszámolásának adóalapmódosító tételei? Előre is köszönöm válaszát!

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném kérni a segítségét. 2015-ben terven felüli értékcsökkenést számoltunk el egy tárgyi eszközre. A társasági adó alapját ezzel a terven felüli értékcsökkenés ráfordításként elszámolt összegével növeltük, de mivel az adótörvény nem ismeri el „ezt” a terven felüli értékcsökkenést, mivel nem vis major okán keletkezett, így társasági adóalapot nem tudtunk vele csökkenteni. 2016-ban a tárgyi eszköz visszaírásra került, 2016-ban milyen hatással lesz a tárgyi eszköz visszaírása a társasági adóra? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!