Ügyfélkapu+ és DÁP használata lépésenként

A válaszból sajnos hiányzik a könyvelőirodákban kialakult "főnöki rendszer" oka és megértése és a fenyegető perszonalizáció hatása.

Induljunk onnan, hogy a hivatali hozzáférések bejelentése riasztóan bonyolult. Egy ablakról szó sincs, az állami és önkormányzati adóhatóságok és az egyéni hivatalok ráadásul egy sor témában jogellenes gyakorlatot folytattak:

- Tanúk megkövetelése cégszerű aláíráshoz,
- Hatókör (a bármely, amiből szerintük kilóg valami),
- Csak a hivatal nyomtatványán lehet meghatalmazni,
- Személyes adatok erőltetése (TAJ, adóazonosító)
- Aláírásminta
- Az AVDH szerintük a tollal való aláírást hitelesíti,
- Külföldi nem lehet meghatalmazott, stb.

A Rendelkezési Nyilvántartásban már nem is tagadják, hogy a kizárólag elektronikusan intézhető EV létrehozáshoz nem kívánnak elektronikus hozzáférést adni, ami JOGELLENES, hiszen az Ákr. szerint köteles lenne a NAV biztosítani az eljárási jogosultságot. A NAV most már érti, hogy ezt valamikor meg kell lépni, de még nem adtak megrendelést az IDOMSOFT Zrt.-nek.

Az ASP rendszerben csak a meghatalmazó hozhat létre meghatalmazást, ami szintén nem tűnik jogszerűnek, annak fényében, hogy az RNY-ben készíthet elő meghatalmazást a meghatalmazott is.

A "főnöki rendszer" azt jelenti, hogy a könyvelőirodában egyetlen személynél koncentrálódnak a jogosultságok. Ez nemcsak azért alakult ki, mert bonyolult a képviseleti jogosultságok létrehozása. Az ügyfelek, munkáltatók is elvárják, hogy koncentrálódjanak a jogosultságok, azok ne legyenek kontroll nélkül átadhatóak.

Miután általában a meghatalmazó számára nem ismert az ügyviteli munka tartalma, csupán annyit tud, hogy annak nagy jelentősége van, így ezért ez egy bizalmi állás (megbízás). Ezért nem szokás jogosultságokat osztani, hanem a tovább-delegálás az elfogadott, és kiszervezésnél ezt rábíznák a megbízottra, részlegvezetőre. Delegálásra azonban nincs mód, hiszen az ismételt lépést igényel a meghatalmazói oldalról.

A hozzáférések bonyolultsága és az ügyfél előtti bizalmi faktor okán szinte minden könyvelőiroda úgy működik, hogy a jogosultságok egyetlen személy ügyfélkapuján összpontosulnak. Ezt várja el az ügyfél, ezt várják el a könyvelőiroda munkatársai, de ezt diktálják a felelősségi szabályok is. Ezért is rémisztő, amit a kormány akar az ügyfélkapu+ után 2026.01.01-től a DÁP kötelező tételével.

Az ügyfélkapu+ által - kicsit bonyolultabban - de fennmaradhat a főnöki rendszer, viszont a perszonalizáció nagyon bonyolult lesz, ráadásul a delegálás is korlátos lesz. Az állam ugyanis nem ismeri el, hogy a számviteli-adózási piacon egyre kevesebb a munkaviszony és egyre több a vállalkozási/megbízási jogviszony.

A könyvelőiroda akkor tudja ezeket jól kezelni, ha rendelkezik az ügyfél (vezetői tisztségviselő) login/jelszavával és a jogosultságokat kiépítheti (NAV,ASP,RNY,KSH,cégkapu,stb.). Ezt a folyamatot hívtam perszonalizációnak, hiszen a főnök mellett minden érintett könyvelőirodai szereplő megkapná a szükséges jogosultságokat.

A perszonalizációhoz azonban szükséges lenne, ha az ügyfélkapu megszüntetést elhalasztanák, később pedig a DÁP kötelezővé tételére is több felkészülési idő maradna (hiába töröljük a DÁP profilt az ügyfélkapu+ nem lesz elérhető 2026.01.01-től).

Új kihívást jelent, hogy a költségvetést megalapozó törvényben (T/10012) a könyvelőirodai (adótanácsadói irodai) jogosultságokat delegálni lehetne. Ezeket a szakaszokat már megkritizáltam, mert fogalmilag zavarosak, de jól látható, hogy a NAV könnyíteni szeretne a jogosultságok delegálásán.

Ez a törvénymódosítási szándék azért zavaros, mert a könyvelőiroda jelenleg sem lehetne meghatalmazott és azt nem delegálhatná tovább. A foglalkoztatott fogalma is ködös, abba nem tartozna bele a nyugdíjas és továbbra is is hiányzik az egyéni vállalkozó alkalmazottjának, valamint a bérszámfejtőnek a képviseleti joga. A delegálásért cserébe újabb adminisztrációt okozó lépésként a 2027.12.31-én az addig bejelentett alkalmazottak jogosultságát a NAV törölné. A részletes vitát lezáró javaslatban egy szó sem esik ennek a szakasznak a módosításáról, ami frankó jogalkotási hibaként ott maradna... Dehát mit is várhatunk attól a pénzügyminisztertől, aki már az érinthetetlen MNB elnöki szék felé tart, főleg, ha a stábja nem is érti, hogy mi itt a probléma?...

Bízok benne, hogy a fentiekkel érdemben és konstruktívan tudtam kiegészíteni Tamás válaszát.

Tisztelt Adózóna!

Én úgy gondolom, hogy ez a válasz nem helyes. Én is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mivel én is több cégnek könyvelek. Én úgy látom, hogy az ügyfélkapu+ és a DAP is egy emberhez köthető, ahhoz, akié az ügyfélkapu. Márpedig ehhez nem csak cég tartozik, hanem a magánszemély adatai is, tehát neki van szüksége a belépéshez. Én azt csináltam, hogy egyrészt meghatalmazást kértem, a cég adóügyeinek intézéséhez, ezt az ONYA- keresztül meg lehet tenni egyszerűen. Másrészt kértem ügykör regisztrációt a tárhely.gov.hu oldalon. Így a saját ügyfélkapum alatt látom az összes céget, folyószámlát, adatokat, stb, másrészt be tudom adni a bevallásokat és láthatom a levelezést is. Akkor használhatná több ember az adott ügyfélkaput, ha annak a bizonyos QR kódnak a számát ismernénk. Akkor többen is lehetne használni. De csak a törlőkódot kapjuk meg. A probléma sz, hogy az EKAER-nél ha regisztrálunk, a saját ügyfélkapunkkal, nem ajánlja fel a DAP-os formációt, tehát egyenlőre használhatatlan, ha valaki a DAP-ost váladztotta. Ugyanígy az MVMNEXT esetében, nem lehet a DAP-os ügyfélkapuval belépni.