NAV-bírság könyvelése

Megosztás Tetszik

A NAV ellenőrzést tartott egy kft.-nél, és áfahiányt tárt fel, késedelmi pótlékot és bírságot állapított meg. Hogyan kell ezeket előírni, illetve kell-e adóalapot növelni ezen tételekkel? – kérdezte az Adózóna olvasója. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A számviteli törvény előírása alapján, amennyiben a hiba feltárásának évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege a társaság számviteli politikájában meghatározottak szerint, illetve a számviteli törvény 3. § (3) bekezdés 3-4. pontjai alapján nem minősül jelentős hibának, úgy a feltárt hibát a tárgyévben kell elszámolni és az adózás előtti eredményt az ellenőrzés során keletkező ráfordítás összegével kell megnövelni.

Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Ha a hiba összege alapján jelentősnek minősül, úgy háromoszlopos mérleget kell összeállítani, és az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hiba eredményre, eszközökre és a forrásokra gyakorolt hatását, évenkénti megbontásban a kiegészítő mellékletben is szerepeltetni kell.

A megállapított késedelmi pótlékot és bírságot a tárgyévben kell egyéb ráfordításként elszámolni, melyek összegével a társasági adóalapot meg kell növelni.

A feltárt áfahiány könyveléséhez ismerni kellene, hogy az miből származott. Ha az például bevételhez kapcsolódó, úgy azt ennek megfelelően, illetve a fentiek szerint az önellenőrzésre vonatkozó számviteli előírások szerint kell könyvelni.