NAV 2025/9. számú adózási kérdés: a közúti járművezetők vizsgadíjának számviteli és adójogi minősítése

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétette a közúti járművezetők vizsgadíjának számviteli és adójogi minősítéséről szóló 2025/9. számú adózási kérdést.

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 11. § (1) bekezdés f) pontjának módosítása értelmében 2023. augusztus 24-étől a gyakorlati vizsga díja kizárólag a képző szerv útján fizethető meg a vizsgaközpont felé, tehát a tanulók nem fizethetik be közvetlenül a vizsgaközpontnak a díjat.

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével összefüggő díjakról szóló 52/2024. ÉKM rendelet 2. § b) pontja alapján a vizsgadíjat az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Számviteli elszámolás

A fentiekben hivatkozott jogszabályi előírások alapján a vizsgadíj megfizetése a tanuló magánszemély kötelezettsége, melyet a képző szerv (a járművezetők képzésével foglalkozó adóalany, például egyéni vállalkozó, vagy autósiskola) útján teljesít. A képző szervnek ezt tovább kell utalnia a Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközpont Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KAV) felé, nem tarthatja meg (így tulajdonjogot sem szerezhet rajta), ezért a képző szervnél a tanulótól megkapott vizsgadíj elszámolásra kapott pénzösszegnek minősül, melyet bevételként nem lehet kimutatni.

Ha a képző szerv gazdasági társaság, akkor a tanulótól megkapott vizsgadíjat – a A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 42. § (1) bekezdésének az előírása alapján – kötelezettségként kell kimutatnia mindaddig, míg azt tovább nem utalja a vizsgaközpont felé.

Személyi jövedelemadó

A tanulónak a vizsgadíjat a képzést végző egyéni vállalkozó útján kell megfizetnie, melyet az egyéni vállalkozónak tovább kell utalnia a KAV felé [a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet rendelet) 10. § (1) bekezdés f) pontja].

A vizsgadíj tanulótól átvett, elszámolásra kapott összege az egyéni vállalkozónál nem képez bevételt, vagyis a vizsgadíjat az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében nem kell figyelembe venni az átalányban megállapított jövedelemre vonatkozó adómentességi értékhatárnál, és a katás oktatóknál sem kell beszámítani a bevételek közé [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 7. § (1) bekezdés g) pontja, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2. § 4. pontja].

Az átvett vizsgadíjról az egyéni vállalkozónak át kell adnia a tanuló részére azt a bizonylatot, amelyet a vizsgadíj befizetéséről a KAV állít ki a magánszemély részére.

A tanuló által az elméleti oktatás, illetve a vezetési gyakorlat tanóráiért fizetendő képzési költség ugyanakkor a képzést végző egyéni vállalkozó bevételét képezi, az oktató által alkalmazott adózási módtól függetlenül.

Az egyéni vállalkozó köteles a képzési költség megfizetéséről bizonylatot kiállítani és azt átadni a tanuló részére (Szja tv. 10. §).

Az általános forgalmi adó szempontjából a képző szerv (a gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó is) abban az esetben jár el megfelelően, ha a tanulóktól beszedett összeget teljes egészében szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kezeli. A vizsgáztatást mint szolgáltatást a tanuló ugyanis nem közvetlenül a KAV-tól, hanem csak a képző szerv közreműködésével tudja igénybe venni, azaz áfajogilag a képző szerv a KAV vizsgáztatási szolgáltatását veszi igénybe, melyet közvetít a tanuló részére.

Mivel a vizsgáztatást az áfa szempontjából a KAV nem a tanulók, hanem a képző szerv felé teljesíti, a képző szerv által a tanulóktól a vizsgáztatásért beszedett összeg nem elszámolási kötelezettségként átvett összegnek, hanem a képző szerv által nyújtott, komplex oktatási és vizsgáztatási szolgáltatás részellenértékének minősül. A felek megfelelően járnak el, ha úgy tekintik, hogy a képző szerv áll szerződéses jogviszonyban a diákokkal és a KAV-val is, és a vizsgáztatást közvetített szolgáltatásként nyújtja a diákok felé.

A képző szerv által ellátott képzés az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 85. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, a felnőttképzésről szóló törvény szerinti engedély birtokában szervezett oktatásnak minősül, így amennyiben az adómentességhez szükséges egyéb feltételek fennállnak, ezen képzési (oktatási) tevékenység az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján adómentes.

A KAV által végzett vizsgáztatási tevékenység nem sorolható az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységek körébe, azonban az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja és (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján adómentes szolgáltatásnak minősül, tekintettel arra, hogy a képzőszerv által ellátott, az áfamentesség feltételeinek megfelelő oktatáshoz kapcsolódóan szervezett vizsgáztatásnak minősül.

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjának és 165. § (5) bekezdésének együttes olvasata alapján vizsgadíjról a KAV-nak a képző szerv felé, a képző szervnek pedig a tanuló felé számlát kell kiállítani (azaz számviteli bizonylat kibocsátása nem elegendő).

[Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztály, Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály, Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály 13.236/1/2025., PM/2.520/1/2024. – NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 1734247466/2025.]