hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felszámolás: súlyos bűncselekményt követhet el, ha ezeket nem tudja

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
4

Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.

Felszámolási eljáráshoz alapvetően kétféleképpen viszonyulhatunk. Az első esetben maga a társaság kezdeményezi a felszámolást saját maga ellen – önfelszámolás –, ez abban az esetben fordul elő, amikor olyan mértékben megnőnek a tartozások, hogy azt a cég előreláthatóan nem fogja tudni megfizetni. A második, gyakoribb esett, amikor egy hitelező, legfőképp az adóhatóság kezdeményezésére indul felszámolás.

Tapasztalatok szerint egy felszámolási eljárás mind az ügyvezetőnek, mind a társaságot eddig könyvelő szakembernek kihívás, hiszen egy teljesen új helyzettel állnak szemben, amelyben számtalan kötelezettségnek kell eleget tenni ahhoz, hogy az eljárás rendben lezajlódjon.

A felszámolási eljárás minden esetben úgy indul, hogy az illetékes bíróság felszólítja az ügyvezetőt, 8 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a hitelezővel – általában az adóhatósággal – szembeni tartozását. Amennyiben nem nyilatkozik vagy elismeri a tartozást, a bíróság azonnal fizetésképtelennek ítéli a társaságot és elrendeli a felszámolást. Az ügyvezetők figyelmét minden esetben felhívjuk, hogy már az első levél kézhezvételekor egyeztessenek a könyvelővel a könyvelés helyzetéről, és ne hagyják ezt az utolsó pillanatra.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből kiderül, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük az ügyvezetőknek, könyvelőknek, hogy ne kövessenek el sikkasztást, csődbűncselekményt.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (4)
Dr. Szeiler Nikolett

Kedves Tamás 46!

A polgári jogegységi határozat arról szól, hogy nem lehet felszámolást kezdeményezni akkor, ha azt nem előzte meg végrehajtás. Azonban a cégek többségének felszámolása az adóhatóság kérésére indul, amelyet egy hosszú végrehajtási folyamat előz meg, inkasszóval, foglalásokkal. Így az esetek nagy többségében már történt végrehajtás mire a felszámolást elrendelik. A felszámolás pedig minden esetben úgy indul, hogy a bíróság felszólítja az adóst, hogy nyilatkozzon arról, hogy tartozik e vagy sem.

tamas46

Az előbbi tájékoztatást azzal folytatom, hogy az igazságszolgáltatás egyetlen határozatának indoklása sem tartalmazza,hogy........az ügyben jogegységi határozat nincs,ezért a bíróság úgy határozott.....stb,vagy .....az ügyben a sz.jogegységi határozat szerint....stb. Ez azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás nem hajtja végre a számára kötelezően előírt eljárást 1989.október 23-a óta egyetlen esetben sem.Ez vonatkozik minden bíróra és valamennyi eljárásra a polgári,a büntető,és a közigazgatási ügyekre egyaránt.
Ez pedig annyit jelent, hogy az Alkotmány,az Alaptörvény,és a Bírósági Törvény megszegésével("a Legfelsőbb Bíróság (Kuria) jogegységi határozatai a bíróságokra kötelező"),hogy valamennyi eljárás megkifogásolható(határidő nélkül) Ez nem jogászkodás,hanem az igazságszolgáltatás oylan hibája,amely alkotmányos érdekeket sért,így a demokráciát,a jogbiztonságot,a személyiségi érdekeket,és nem utolsó sorban az összes magyar állampolgárnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

tamas46

Sajnos TÉVED a felszámolásról író.
Ugyanis a felszámolás nem azzal kezdődik, hogy a bíróság vélelmezi a fizetésképtelenséget,és erről értesíti az adóst......stb,hanem a fizetésképtelenség megállapítása (a felszámolást elindító bíró részéről) olyan megelőző eljárásoktól függ,amit a 2/1999 PJE(polgári jogegységi eljárás)1999 május 5-tól kötelező érvénnyel előír.Az egy másik dolog,hogy azóta ezt egyetlen eljárás sem vette figyelembe(a Bírósági Törvényben,és az Alaptörvény(Alkotmány) értelmében ) Ezzel olyan törvénysértést és Alkotmánysértést követett el valamennyi eljáró bíró,amihez hasonló még a magyar jogban nem volt.

Stallum

Nagyon hasznosnak tartom ezt a cikket is. Célszerű lenne szakmán kívüli körben, illetve a kis- és középvállalkozók és ügyvezetők számára is hozzáférhetővé tenni, ezzel sok kellemetlenséget lehetne megelőzni.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy a könyvelés által mutatott kép miatt nem mindig a könyvelő a felelős, minden eset, minden vállalkozó veszélyérzékenysége, csalásra való hajlama, illetve minden ügyfél-könyvelő kapcsolat más és más.
A kockázatokra való figyelemfelhívás éppen ezért nagyon fontos!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Minimum járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Közhasznú nonprofit kft. beszámoló típus

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyszerűsített végelszámolásnál érvényes határidők

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close