Mikrogazdálkodói beszámoló: eszközök és források értékelési szabályai II. rész

Megosztás Tetszik

A számviteli törvény 2013. január 1-jétől teszi lehetővé egyes vállalkozások számára, hogy mikrogazdálkodói beszámolót készíthessenek a 398/2012. számú kormányrendelet előírásai szerint. A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének választása azt eredményezi, hogy a vállalkozó bizonyos pontokon eltér a számviteli törvény eszközök és források elszámolására, értékelésére vonatkozó szabályaitól. Kétrészes összeállításunkban ismertetjük a vonatkozó tudnivalókat.

Cikkünk első részében összefoglaltuk a mikrogazdálkodói beszámoló választására vonatkozó feltételeket, és elkezdtük részletezni a számviteli törvény eszközök és források elszámolására, értékelésére vonatkozó szabályaitól való eltérés egyes pontjait.

Értékpapírok és pénzeszközök

Ezen mérlegtételek elszámolásával és értékelésével kapcsolatban a mikrogazdálkodói kormányrendeletnek akkor van szerepe, ha devizás tételek merülnek fel a könyvelésben. A kormányrendelet ugyanis rögzíti, hogy a valutapénztárba kerülő valuta, devizaszámlára kerülő deviza, deviza ellenében vásárolt értékpapír, devizában keletkezett követelés és kötelezettség bekerülési értékét kizárólag a bekerülés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közétett hivatalos árfolyamon kell forintra számítani. Más árfolyam (például banki átlagárfolyam) nem alkalmazható.

Legalább ennyire lényeges szabály az, hogy a fenti devizás tételeket év végén tilos a fordulónapi árfolyamra értékelni. Ha egy mikrogazdálkodó ezen szabály megszegésével összevont árfolyamveszteséget számol el év végén, akkor az a társasági adóban adóhiányhoz vezethet.

A devizás pénzeszközök, értékpapírok állományának csökkenését vagy az egyedileg értékelt könyv szerinti értékükön, vagy ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon kell elszámolni. Ebben az esetben tehát a FIFO módszer nem alkalmazható.

Aktív időbeli elhatárolások

A kormányrendelet értelmében a mikrogazdálkodó csakis az alábbi esetekben mutathat ki aktív időbeli elhatárolást:

– olyan kamatbevétel esetén, amely csak a mérlegfordulónapot követően esedékes, de a mérleggel lezárt időszakra vonatkozik, s amelynél a kamatfizetési periódus meghaladja az 1 évet. Ennek megfelelően, ha a kamatperiódus nem haladja meg az 1 évet, akkor a teljes kamatbevételt a kapott bizonylat (például banki kivonat) alapján a megszerzés napján kell bevételként elszámolni, elhatárolás nélkül.

– az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérlegfordulónapot követő kettő vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban számolják el költségként vagy ráfordításként. Ennek megfelelően például a decemberben fizetett következő évi casco díjat nem lehet elhatárolni.

– az olyan bevételeket, melyek a mérlegfordulónapot követő kettő vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de azokat a tárgyidőszakban számolták el. Ennek megfelelően például a decemberben kiszámlázott és megszerzett jövő évi bérleti díjakat nem lehet elhatárolni, azokat a tárgyév decemberi bevételek között kell szerepeltetni.

– az átvállalt kötelezettséget, de csak abban az esetben, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot

Minden más esetben tilos aktív időbeli elhatárolást elszámolni.

Az úgynevezett projektszámvitel keretében kötelező aktív időbeli elhatárolást sem kell alkalmazni a bevételekkel kapcsolatban. Vagyis a mikrogazdálkodó nem méri a teljesítési fokot azon tevékenységeinél, ahol a számviteli törvény azt megköveteli.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a saját tőkére, a céltartalékokra, a kötelezettségekre, illetve a passzív időbeli elhatárolásokra vonatkozó szabályokat ismertetjük a mikrogazdálkodói beszámoló esetén!