hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kell vagy nem kell? Bevételi pénztárbizonylat és pénztárgép-összesítők a könyvelésben

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő

A számviteli törvény szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely megváltoztatja az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Vajon hol foglal helyet a bizonylatok listáján a pénztárgép napi, havi összesítője?

Az „M” Kft. pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás. A pénztárgép napi, illetve havi összesítője áfakulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a pénztárgépi bevételt. A társaság erről Excel táblát készít, amelybe naponta felvezetik a pénztárgépi bevételt áfakulcsonként és fizetési módonként, és az Excel tábla végösszegét könyvelik havonta egyszer, a hónap utolsó napjával.

A számviteli törvényben előírtaknak megfelelően járnak el, elfogadható-e a havi pénztárszalag-összesítő – amely áfakulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt – a könyvelés bizonylatául, vagy bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítaniuk a könyvviteli elszámoláshoz? Egyáltalán, szabályos az, ha csak havonta egyszer könyvelik a bevétel összesített összegét?

A számviteli törvény 165. § (1) bekezdése szerint minden olyan gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. Mindamellett a számviteli törvény rendelkezik arról is, hogy a gazdasági műveletek, események folyamatát tükröző összes szabályszerűen kiállított bizonylat adatait rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban.

Ha az adott gazdasági eseményhez készpénzmozgás kapcsolódott, úgy a könyvviteli elszámolásnak e pénzmozgással egyidejűleg kell megtörténnie [számviteli törvény 165. § (3) bekezdés a) pont].

Figyelemmel arra, hogy az analitikus nyilvántartások is könyvviteli nyilvántartásnak minősülnek, az sem szabálytalan, ha elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban rögzíti a cég az adatokat. Ugyanakkor a számviteli törvény 165. § (4) bekezdésében előírtak szerint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét – az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától függetlenül – logikailag zárt rendszerrel kell biztosítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Aktív időbeli elhatárolás biztosításoknál

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tanulószerződés esetén törvényes távollét

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Közvetítő által kiállított vevői számla

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs