Az adórendszer javítása: 22 fejezetben, 154 ajánlást állított össze az MKOE

Megosztás Tetszik

Adótechnikai, adójogi és ügyviteli javaslatcsomagot állított össze a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a napi gyakorlatban összegyűlt hibák, elakadások, túlszabályozások és digitális zsákutcák kijavítására. Az MKOE anyaga 22 fejezetben összesen 154 konkrét javaslatot tartalmaz.

Az anyag egyik kiindulópontja, hogy az adótörvényeknél vissza kell állítani a kötelező, nyilvános és legalább 30 napos szakmai egyeztetést, és egyeztetés nélküli adózási javaslat ne kerülhessen az Országgyűlés elé. Ez nem formai kérdés: az elmúlt években a könyvelők, adótanácsadók és vállalkozások túl sokszor szembesültek azzal, hogy a jogszabály megszületik, a rendszer nincs kész, a tájékoztató késik, a könyvelő pedig hétfő reggelre legyen egyszerre jogalkotó, szoftvertesztelő és ügyfélszolgálat. Az MKOE ezért nemcsak több egyeztetést kér, hanem igazolható, cégkapus kézbesítést, KAÜ-azonosítással működő nyilvános véleményezési felületet és visszakövethető szakmai párbeszédet.

Kiemelt javaslat, hogy a NAV tudástárából nyilvános, kereshető, anonimizált állásfoglalás-adatbázis készüljön, amelyet az adóhatóság mesterséges intelligencia segítségével folyamatosan karbantart, havonta lezár, archivál és letölthetővé tesz. Ugyanez vonatkozna az önkormányzati adóhatóságok kiadott, lektorált és megerősített állásfoglalásaira is, amelyeket a NAV egységes tudástárban tenne közzé. Ha ugyanis az állam azt üzeni a vállalkozónak, hogy „majd megoldod egyedül”, akkor az állásfoglalás nem lehet ködös vélemény, hanem törvényben védett kapaszkodó kell legyen.

Az anyag külön fejezetben foglalkozik azzal is, hogy a könyvelői szolgáltatást mélyebben kell szabályozni. A javaslat szerint a gazdálkodó szervezeteknél legyen kötelező a könyvelői közreműködés és a név szerinti bejelentés, az induló egyéni vállalkozóknál pedig adókedvezmény támogassa a legális könyvelői szolgáltatás igénybevételét. Ez egyszerre védené a vállalkozót, tisztítaná a piacot és csökkentené a zugkönyvelés kockázatát – írják.

A NAV-eljárások és a digitalizáció területével foglalkozó részben szerepel benne az eBEV elhamarkodott kivezetésének elutasítása, az ÜPO dokumentumtárának működőképessé tétele, a nullás igazolás egyszerű igénylése, a normál munkavállalói bejelentés mobilalkalmazásos lehetősége, az EFER több bankra történő kiterjesztése, valamint az, hogy az adóhatóság közérthető jegyzőkönyveket és határozatokat készítsen. Az anyag önironikus tanulsága itt világos: a digitalizáció nem attól digitális, hogy a papírt PDF-ben kell feltölteni egy idegesítőbb felületre.

Erős blokkot kapott a fizetési könnyítések és végrehajtási eszközök reformja. Az MKOE 60 hónapos, üzleti tervhez és valós fizetőképességhez kötött részletfizetési pályát javasol, valamint az automatikus részletfizetés árbevétel-arányos kiterjesztését. A követelésfoglalásnál az anyag kimondja: a NAV jelenlegi gyakorlata sokszor nemcsak pénzt hajt be, hanem üzleti kapcsolatot, reputációt és működőképességet is rombol. Egy kis összegű tartozás miatt partnernek kiküldött követelésfoglalás nem arányos hatósági eszköz, hanem gazdasági kivégzés is lehet, főleg ha párhuzamosan inkasszó is fut.

Az áfa-fejezet egyik legfontosabb pontja, hogy a NAV OSA adatai mellett az adóhatóság ne tagadhassa meg mechanikusan az adólevonási jogot a számla hiányára hivatkozva, hiszen az online számlaadat már a hatóság birtokában van. Az anyag emellett javasolja a 65-ös bevallás és az A60 összevonását, a folyamatos teljesítés időszakának és a fizetési határidőnek a számlaadatok közé emelését, az online számlajelentési bírságok reformját, valamint azt, hogy technikai hibánál legyen előzetes felszólítás, javítási lehetőség és bírságplafon. Ez a szemléletváltás egyszerű: aki adót csal, azt üldözni kell; aki API-hibába fut, azt nem kell kivégezni.

Az szja- és KATA-fejezetekben több, napi ügyviteli szinten fájó pont jelenik meg. Az anyag rendeztetné az adószámos magánszemély státuszát, egyszerűsítené a devizás jövedelmek forintosítási szabályait, kezelné az átalányadózás értékhatár-túllépését, visszahozná a KATA rugalmasabb használatát, lehetővé tenné a cégek felé számlázást többletadóval, és megszüntetné azokat az értelmezési hibákat, amelyek például társasházak, egészségpénztárak, Airbnb vagy Booking esetén indokolatlanul kifizetői bevételnek minősítettek egyes összegeket. A közleményben hangsúlyozzák: az MKOE nem a régi KATA feltámasztása változatlan formában való feltámasztását szorgalmazza, hanem egy működő, ellenőrizhető, vállalható kisvállalkozói adózás kialakítását.

Az önkormányzati adók és a HIPA fejezetben a javaslatok között szerepel a sávos iparűzési adó automatikus induló státusza, a sávhatárok értékállóságának biztosítása, a szünetelés alatti adófizetés megszüntetése az adózási mód elvesztése nélkül, az előlegek újragondolása, az alvállalkozói teljesítés fogalmának tisztázása és az ASP-rendszer használhatóságának javítása. Az anyag külön figyelmeztet arra is, hogy a tao-alap HIPA-alapként való átvétele csak alapos hatásvizsgálattal képzelhető el, mert különben jelentős önkormányzati bevételkiesés keletkezhet.

A számviteli, könyvvizsgálati és cégjogi javaslatok is gyakorlati problémákra reagálnak. Ilyen a mikrogazdálkodói beszámoló újragondolása, a standard kiegészítő melléklet és számviteli politika bevezetése, a beszámolót készítő személy OBR-ben való azonosítása, a könyvelőváltásnál keletkező munkadokumentumok jogi státuszának rendezése, valamint a kis közalapítványok könyvvizsgálati terhének arányosítása.

A javaslatcsomag bevezetőjében kiemelik: az MKOE nem egyszerűen kevesebb adót vagy kevesebb ellenőrzést kér, hanem kiszámíthatóbb jogalkotást, arányosabb szankciókat, használhatóbb digitális rendszereket és olyan adóhatósági működést, amely a jogkövetést támogatja, nem büntetési alkalmakat keres.

A javaslatcsomagról részletesen itt olvashat!