adozona.hu
Így kell könyvelni a hirdetési díjat
//adozona.hu/szamvitel/Igy_kell_konyvelni_a_hirdetesi_dijat_1X210E
Így kell könyvelni a hirdetési díjat
Tetszik
Egy cég részére az egyesület, amelynek tagja a cég, leszámlázta egy a hasonló tevékenységű szervezetek számára megjelent szakkönyvben a cégről szóló hirdetés díját. Ezt hogyan kell könyvelni? – kérdezte az Adózóna egyik olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Első lépésként a számviteli törvény fogalmai alapján érdemes megállapítani egy adott szolgáltatásról, hogy közvetített, igénybe vett vagy egyéb szolgáltatásról beszélhetünk.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdésének 1. pontja szerint igénybe vett szolgáltatásnak minősül „minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé”.
A számviteli törvény konkrét példákat is felsorol segítségképpen: ezek „különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás”. A felsorolásból látható, hogy a hirdetés alapesetben lehet igénybevett szolgáltatás.
Az egyéb szolgáltatás esetében a számviteli törvény konkrét felsorolást tartalmaz: „a pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás” tartozik ebbe a kategóriába. Ebből könnyedén meg tudjuk állapítani a taxatív jellege miatt, hogy a hirdetés nem tartozik ide.
Mivel az egyéb szolgáltatást kizártuk, a következő lépés annak a megítélése, hogy kimeríti-e a közvetített szolgáltatás fentebb megfogalmazott meghatározását.
Összefoglalva, a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük, hogy a közvetített szolgáltatás esete fennálljon:
– a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre,
– a megrendelővel kötött szerződésben a közvetítés/továbbértékesítés lehetősége megállapítható,
– a továbbértékesítés számlájából a közvetítés ténye kiderül.
A kritériumok ismeretében a hirdetés lehet közvetített szolgáltatás is, de minden körülményt szigorúan vizsgáljunk meg, hiszen ez a kategória az iparúzési adó alapját csökkenti.
Mivel tehát a szóban forgó szolgáltatás egyéb szolgáltatásnak nem minősíthető, ha a vizsgálat szerint közvetített szolgáltatásnak sem minősül, akkor igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni.
A kérdéses számla adótartalma az Áfa tv. szabályai szerint helyezhető levonásba olyan mértékben, amilyen mértékben adóköteles tevékenységet szolgál.
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (továbbiakban: Ratv.) 2. § (2) bekezdése szerint adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, ha reklám közzétevője nem ad az Ratv. 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot.
A reklámszolgáltatás közzétevője a megrendelővel kötött szerződésben, vagy más okiraton illetve a szolgáltatásról kiállított számlán kétféle nyilatkozatot adhat. Egyrészt arra vonatkozóan nyilatkozhat, hogy az adókötelezettség őt terheli és adófizetési, adóbevallási kötelezettségének eleget tesz, másrészt arról, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
Amennyiben a reklám közzétevője nem tesz nyilatkozatot, akkor a reklám közzétételének megrendelője lesz a reklámadó kötelezettje. Ugyanakkor a kérdéses esetben vélhetően nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség, mivel az értékhatár magas és azt célhetően az említett szolgáltatás értéke nem éri el (100 millió forint adóalapig mentes.)
Ugyanakkor a nyilatkozat hiánya társaságiadó-kötelezettséget keletkeztethet, mivel a Tao. tv. 3. sz. melléklet A) rész 16. pont szerint nem minősül a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült költségnek/ráfordításnak az olyan reklám értéke, melynek nyújtója nem adott az Ratv 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot, így ennek összegével növelni kell az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításakor.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)