Így javítható a könyvelési hiba

Megosztás Tetszik

Hogyan hozható helyre, ha a könyvelő nem a valóságnak megfelelően könyvelte a gazdasági eseményeket? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

Olvasónk a következőképpen részletezte kérdését:„Egy könyvelő a gazdasági eseményeket nem a valóságnak megfelelően rögzítette a könyvelésben. Ezért az elmúlt két évben a beküldött beszámolók hibásak voltak. Mit tehet ez esetben az ügyvezető? Ha a beszámoló nem javítható, csak a mostani évben, attól még a korábbi évek társasági adójában helyesbíteni kell a mérlegadatokat, illetve társasági adót?”

Pölöskei Pálné először is arra hívta fel a figyelmet hogy: a hibás beszámolót ellenőrizni kell, és ha a hibahatás a számviteli törvény (Szt.) 3. § (3) bekezdés 3. pontja szerint jelentős, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok(Szt. 19. § (3) bekezdés).   

Ha az ellenőrzés megállapítása az Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pontja szerint nem jelentős, akkor azok eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák [Szt. 71. § (3) bekezdés].

Az ellenőrzési (önellenőrzés és hatósági ellenőrzés) megállapítás a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az akkor hatályos előírások alapján, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehetséges és az kiterjed az adóalapra, a feltárt adóra, költségvetési támogatásra. Ha azonban a beszámoló ellenőrzése során nem jelentős hibát tárnak fel, annak eredménye – amint már utaltunk rá – a tárgyévi eredményben jelenik meg. Ezért nem jelentős hiba feltárása esetén, a kétszeres adózás vagy az adó elkerülés megakadályozása végett – a feltárás évének adóalapja

• csökkentendő az adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeggel, 
• növelendő az adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeggel.

A növelő tétel helyett azonban az adózó az önellenőrzéssel megállapított nem jelentős összegű hiba hatását, a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veheti figyelembe, ha a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Az adóellenőrzési megállapításra a választási lehetőség nem vonatkozik. Például, ha 2014. adóévben az adózó 2010. adóévre vonatkozóan önellenőrzéssel feltárja, hogy 600 ezer forint vissza nem igénylehető áfát nem számolt el ráfordításként, így az a 2014. évi ráfordításai között jelenik meg, mint nem jelentős hiba. Az adózó választhat:

• megállapítja, hogy e miatt a 2010. évi adókötelezettsége 60 ezer forinttal csökken, ezt visszaigényli és növeli a 2014. adóévi adóalapot 600 ezer forinttal, vagy
• nem módosítja a 2010. adóév adóját, nem növeli az 600 ezer forinttal a 2014. adóévi adóalapot, így 2014-ben lesz kevesebb 60 ezer forinttal az adója (feltéve persze, hogy ezen összeg után 2014-ben is 10 százalék lenne az adó).

A választással azonban csak akkor élhet az adózó, ha a 2010. adóévi adóalapja több volt 600 ezer forintnál, azaz adókötelezettsége akkor is maradna 2010-re, ha a 2010. adóévi kötelezettség helyesbítése mellett döntene – figyelmeztetett szakértőnk.