adozona.hu
Befektetési jegy, értékpapírszámla – év végi értékelés, árfolyamkülönbözet elszámolása
//adozona.hu/szamvitel/Ertekpapir_befektetes_szamvitel_tao_ertekel_7USQYH
Befektetési jegy, értékpapírszámla – év végi értékelés, árfolyamkülönbözet elszámolása
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy a befektetési jegyeket melyik főkönyvi számon kell nyilvántartani, továbbá az év végi egyenlegben szereplő árfolyamnyereséget – ha a befektetéssel hosszú távon terveznek – a társaságiadó-bevallásban milyen módon kell szerepeltetni. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Társaságunk a tavalyi évben a rövid távú, havi pénzlekötések helyett értékpapírszámlát nyitott számlavezető bankjánál (OTP OPTIMA Tőkegarantált befektetési jegyet vásárolt). Az értékpapírszámlára átvezetett összeget a főkönyvön elkülönítette. Az értékpapírszámla-szerződésben rögzítésre került az értékpapírok mennyisége, vételi ára stb. Ha társaságunk hozzá szeretne férni a befektetett összeghez, a banknak adott megbízással felszabadíthatja azt, az árfolyamnyereség (vagy -veszteség) akkor érvényesül. A 2024-es év végén a jelenlegi árfolyamok szerint árfolyamnyereséget lehetne realizálni, de társaságunk a befektetést ebben a formában, még hosszú távon szeretné megtartani. A kérdésünk az, hogy az értékpapírszámlához kapcsolódó értékpapírokat (befektetési jegyet) melyik főkönyvi számon kell nyilvántartsuk, illetve az év végi egyenlegben szereplő árfolyamnyereséget a társaságiadó-bevallásban kell-e szerepeltetnünk, ha igen melyik sorokban (+/-)? További kérdésünk még, hogy van-e bármi egyéb feladatunk ennek könyvelése kapcsán?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Megjelenítés a nyilvántartásban, beszámolóban
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3. § (6) bekezdés 2. pont szerint a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet a 315. számlán kell nyilvántartani. A határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy pedig tulajdoni részesedést jelentő befektetés, amelyet a 372. Jelentős tulajdoni részesedés vagy a 373. Egyéb (nem tartós) részesedések között kell nyilvántartani. A tulajdoni részesedést jelentő értékpapír besorolható a befektetett eszközök közé, ha megfelel az Szt. 24. és 27. § -aiban foglaltaknak. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az Szt. 28. és 30. §-aiban foglaltak szerint a forgóeszközök között kell kimutatni.
Hozam elszámolása
A befektetési jegy hozamának elszámolása annak besorolásától függ, azzal, hogy a befektetési jegyek esetében azok értékesítését, a beváltását megelőzően bármilyen jogcímen (például visszaváltás előtt fizetendő garantált hozam) bevételt elszámolni csak akkor lehet, ha azt ténylegesen pénzügyileg is rendezték.
A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát árfolyamnyereségként kell kimutatni, amely
- a nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik [Szt. 84. § (3) bekezdés b) pont],
- eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozam.
A mérlegfordulónapon a befektetési alap által kimutatott eszközérték és a könyv szerinti érték különbözete hozamként nem mutatható ki.
Az Szt. 85. § (1a) bekezdése szerint a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:
- a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;
- a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.
A forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát az Szt. 84. § (5) bekezdése szerint egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni.
Az Szt. 85. § (2) bekezdése szerint fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.
Értékvesztés elszámolás
A befektetési jegy év végi értékelése során értékvesztést akkor kell elszámolni, ha a befektetési jegy könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztést vissza kell írni, ha mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket (Szt. 54. § (1)–(6) bekezdés).
Nem realizált árfolyamkülönbözet elszámolása
Ha a befektetési jegy külföldi pénzértékre szóló értékpapír, akkor azt – esetleges értékvesztés elszámolása után – az Szt. 60. § (2) bekezdése szerint a mérlegfordulónapon a választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és a könyv szerinti értéktől való eltérést árfolyam-különbözetként kell elszámolni az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint.
Társaságiadó-bevallás
Az elszámolt árfolyamnyereség/árfolyamveszteség az adózás előtti eredményben jelenik meg és így lesz a társasági adóalap része. Módosító tétel ezen elszámolásokhoz nem kapcsolódik. Nem érinti az adóalapot az el nem számolt (így az eredményben meg nem jelenő) nettó eszközérték és névérték közötti különbözet sem.
Nem kell az adóalapot módosítani az elszámolt/visszaírt értékvesztéssel.
Adóalap-módosítás akkor merülhet fel, ha külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegy mérlegfordulónapi értékelése során nem realizált nyereség vagy nem realizált veszteség kerül kimutatásra. Ekkor – a társaság dönthet úgy, hogy a nyereséggel a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 7. § (1) bekezdés dzs) pont szerint csökkenti, veszteség esetén a Tao tv. 8. § (1) bekezdés dzs) pont szerint növeli az adóalapot. A csökkentő tételt a 2429-03-02 bevalláslap 28. sorában, a növelő tételt a 2429-04-02 bevallási lap 17. sorában kell szerepeltetni.
Hozzászólások (0)