adozona.hu
Cég nevére kért számla kifizetése saját bankkártyával
//adozona.hu/szamvitel/Ceg_nevere_kert_szamla_kifizetese_sajat_ban_0MYRFC
Cég nevére kért számla kifizetése saját bankkártyával
Tetszik
Bt. nevére kért számlát magánszemély egyenlítette ki a saját bankkártyájával. Az üzletben szóltak neki, hogy a magánszámláról történő bankkártyás fizetés nem szabályos. Igaz-e ez, és van-e erre vonatkozó törvény, szabály? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Az eset nem rendkívüli, nem is tilos, bár a könyvelők rémálma – sommázta szakértőnk. Számvitelileg az említett esetben a beszerző megelőlegezi a szóban forgó beszerzés árát, és annak költségét később a társaság (a cég nevére szóló számla alapján) megtéríti neki, azaz egy banki utalással rendezett vásárlásból így lehet – a cég nézőpontjából – akár készpénzes vásárlás.
Amikor megtérítik a megelőlegezőnek az összeget, a kifizetéskor kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, amennyiben a megtérítés készpénzben történik. Akár ennek, akár a banki átutalással történő megtérítésnek melléklete a cég nevére szóló számla.
Miután ezen pénzügyi rendezés módjaként a bankkártya szerepel – ami jelen esetben nem a cég számlájának megterhelését jelenti –, a számlán vagy egy mellé tűzött feljegyzésen fel kell tüntetni, ki előlegezte meg a kifizetést, és hogy annak céges elszámolása jogszerű, azaz a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadásról van szó. Javasolt az adóhatóság gyanújának elkerülése érdekében a beszerzést a legrövidebb időn belül elszámolni – figyelmeztet szakértőnk.
Ilyenkor a cég által történő tényleges beszerzés/kifizetés időben eltér az ügylet eredeti pénzügyi rendezésétől.
A társaság szempontjából a kiadás a pénztári kifizetés vagy banki átutalás napján, annak dátumával merül fel, függetlenül attól, hogy az ügylet ténylegesen mely napon zajlott, illetve, az érintett bankszámláját mely nappal terhelték meg.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Továbbra se értek egyet azzal, hogy a készpénzátvételére jogosító bizonylatot - vagyis az ügyvezető által benyújtott számlát - meg kellene fejelni egy másik pénztárbizonylattal. Változatlanul a tulajdonosi, vagy pénztárosi érdeken múlik, hogy a készpénzmozgást - a nyilvántartásbavétel mellett - dokumentálják-e másik bizonylattal is (Szvt. 165.§ (3) a)). Ahol az ügyvezető/tulajdonos a pénztáros, arra ott a pénztárbizonylatra nincs szükség (számszerint ebből az esetből van a legtöbb).
Egyetértve mindkét hozzászólóval, csak ismételni tudom: az eredeti olvasói kérdés nem erről szólt, így a válasz sem. Csupán arra volt kiváncsi az olvasó, hogy van-e törvényi akadálya annak, hogy ő a magán bankszámláját használja céges kiadás esetén. A válasz éppen ezért nem érintette sem az áfa elszámolás, sem a könyvelés kérdését.
Mindazonáltal Zsolt utolsó bekezdését nem teljesen értem, mert nincs szó két pénztárbizonylatról. A társaságnál akkor keletkezik pénztárbizonylat, amikor megtéríti a megelőlegezett kiadást a számlát benyújtónak. Erre pedig véleményem szerint mindenképpen szükség van, mivel magán a számlán bankkártya fog szerepelni, csak nem lesz párja a vállalkozás bankszámláján. Hanem ebben a pillanatban készpénzessé válik, s ezt a tényt csak a pénztárbizonylat tudja igazolni.
Egytértek Gáborral, mert az lenne a törvényes, ha minden költség a tényleges időpontban merülne fel és minden levonható áfa az áfa teljesítési időpontra lenne könyvelve (a számlakibocsátó adataival együtt).
Így az ügyvezető magánbankkártyájával, ma kifizetett HVG előfizetés könyvelési tételei a következők lennének:
2018.10.15:
T 392 K 454 HVG adózóna számla elhatárolása 2019-re
T 529 HVG adózóna számla 2018-ra jutó része
T 466 HVG adózóna számla áfájának levonása
2018.10.xx
T 454 K 38 Valamikor az ügyvezetőnek megtérítik a számlát
(lehet bankon keresztül is)
2019.01.01
T 529 K 392 HVG adózóna számla 2019-re jutó része
Ahol pénztáros van - főleg a NAV hajmeresztő vagyonosodási vizsgálatai miatt - erősen ajánlott a pénztárbizonylatok használata.
Nem értek egyet azzal, hogy általánosságban a készpénzátvételére jogosító bizonylatot -jogszabályi okoknál fogva - meg kellene fejelni egy másik pénztárbizonylattal. A tulajdonosi, vagy pénztárosi érdeken múlik, hogy a készpénzmozgást - a nyilvántartásbavétel mellett - dokumentálják-e másik bizonylattal is (Szvt. 165.§ (3) a)).
Kedves Hozzászóló!
Bizonyára elkerülte figyelmét, hogy az emlitett bekezdésben a kiadás szót használtuk és nem a költség kifejezést. A kiadás, mint fogalom számvitelileg a pénzmozgást takarja, azt a dátumot, amikor a kiadási pénztárbizonylattal igazoltan a pénzt átadják/bankszámláról átutalják a magánszemélynek a megelőlegezett összeget. A cikk nem az áfa visszaigénylésről, ill. annak a megnyiltáról szólt.
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika!
Elnézését kérem, de nem értek egyet az utolsó bekezdésben foglaltakkal, vagyis azzal, hogy "A társaság szempontjából a kiadás a pénztári kifizetés vagy banki átutalás napján, annak dátumával merül fel, függetlenül attól, hogy az ügylet ténylegesen mely napon zajlott, illetve, az érintett bankszámláját mely nappal terhelték meg."
Minden számlán szerepel egy teljesítési dátum, s a vonatkozó törvények szerint a teljesítést azon a napon kell megtörténtnek teljesíteni, ami a számlán feltüntetésre került, függetlenül attól, hogy az mikor fizették ki.
A bekezdésben leírtak alapján egy, a cég nevére szóló, átutalásos számlát sem számolhatnék el a teljesítés időpontjában költségként, mert még nincs kifizetve.
Az átutalásos számla és egy privát bankkártyával kifizetett számla között semmi különbség nincs, mert a teljesítés és a pénzügyi rendezés - a cég szempontjából - időben el fog térni egymástól.
Véleményem szerint lényegtelen, hogy a privát bankszámlával kifizetett számlát a cég mikor rendezi a kifizetést teljesítő személlyel, azt a számlán szereplő teljesítés dátumával kell költségként szerepeltetni mind ÁFA, mind számviteli szempontból.
Üdvözlettel:
Oszlánszky Gábor