hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kültag halála: egyszerűsített végelszámolás, kényszertörlés

  • adozona.hu

A betéti társaság kültagja elhunyt. Eljárhat-e a beltag a végelszámolás érdekében, illetve milyen adminisztrációs és adózási kötelezettségei vannak a cégnek, ha a cégbíróság törli? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "A megszűnés elhatározása előtt a már nem működő bt. (de már tervben volt az egyszerűsített végelszámolás) 5 százalékos tulajdoni hányadú kültagja meghalt. Tudom, hogy 6 hónap múlva, ha nem csinál semmit, a cégbíróság akkor is megszünteti. A NAV felé van-e valami jelentési kötelezettségem, vagy csak adom a 0-ás bevallásokat? Van-e lehetősége a 95 százalékos tulajdonú beltagnak egyedül eljárni az egyszerűsített végelszámolás tekintetében? Ha 6 hónap múlva a cégbíróság törli a céget, a bt.-nek milyen adminisztrációs és adózási kötelezettségei vannak?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:158. §-a szerint a betéti társaság (bt.) jogutód nélkül megszűnik – többek között – abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a bt.-ként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a bt.-t közkereseti társasággá alakította át.

Ha a tagok száma egy főre csökken és ennek következtében a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, akkor a társasági szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan a Ptk. 3:22. §-ában előírtaknak.  

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 114. §-a szerint a cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett és

b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.

Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselője látja el. Lehetősége van tehát – feltéve, hogy megfelel a vezető tisztségviselőre előírt feltételeknek – a 95 százalékos részesedéssel rendelkező tagnak a végelszámolással kapcsolatos ügyek intézésére.

A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően a T201T nyomtatványon az állami adó- és vámhatósághoz (adóhatóság) kell bejelenteni. Ekkor a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek (rövidített névnek) végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

A Ctv. 115. §-a szerint az egyszerűsített végelszámolás befejezését is az adóhatósághoz kell bejelenteni, ugyancsak a T201T nyomtatványon – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt –, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.

Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított 30 napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs.

A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére a Ctv. 111. § (1) bekezdése szerint elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a Ctv. 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot.

Ha végelszámolás indul, akkor a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. kormányrendelet (R.)

• 3. §-a szerint a végelszámolás kezdő napát megelőző nappal a kezdő napot követő 30 napon belül tevékenységet lezáró beszámolót kell készíteni és azt az Szt. 153–154/B §-ai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni,   

• 4. §-a szerint a tevékenységet lezáró beszámoló alapján nyitó mérleget kell készíteni és azt (ha szükséges) korrigálni kell,

• 5. §-a szerint a végelszámolás időszaka alatt a végelszámolónak (egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselőnek) az Szt. 11. §-ának (12) bekezdésében meghatározott üzleti évenként a gazdálkodóra előírt számviteli beszámolót kell készíteni (ez azonban nem merülhet fel, ha egyszerűsített végelszámolás történik, mivel annak időtartama 12 hónapnál rövidebb),

• 7. §-ában foglaltak szerint kell eljárni a végelszámolás befejezésekor, így – többek között – a végelszámoló (egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő) által meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró, az R. 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót köteles készíteni. E beszámolóban az eszközöket és a kötelezettségeket piaci értéken kell kimutatni az R. 7. § (2)–(3) bekezdése szerint.  

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 53. § (1) bekezdése szerint a végelszámolás alatt állónak

• az éves elszámolású adókról – az általános forgalmi adó kivételével – soron kívüli adóbevallást kell benyújtani az adóhatósághoz a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül. A soron kívüli adóbevallást valamennyi – a bevallással még le nem fedett időszakra vonatkozó adóról be kell benyújtani;

• az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani;

• a végelszámolás időszaka alatt az általános rendelkezések szerint kell adóbevallást teljesíteni;

• a végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró adóbevallást kell benyújtani és egyidejűleg teljesíteni kell a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

Ha a bt. nem kezdeményezi a végelszámolást, akkor – a cégbíróság törlése alapján – szűnik meg jogutód nélkül, és akkor a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el.

Az R. 9. § (2) bekezdése és az Art. 53. §-a szerint végelszámolásra előírtakkal azonosan kell eljárni, figyelemmel a Ctv. 117/A §-ban foglaltakra is.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi kedvezmény érvényesítése önellenőrzéssel

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Telek aktiválása

Nagy Norbert

adószakértő

Családi kedvezmény válás után

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink