Szerződés elszámolási egysége: mikor alkalmazzuk, mikor nem? Példákkal

  • Sinka Júlia, adószakértő, mérlegképes könyvelő

A közelmúlt egyik legjelentősebb számviteli törvényi változását jelenti a projektelszámolás kérdésköre. Az új szabályok alkalmazása egyben új szemléletmódot is igényel, így gyakran „feladja a leckét” még a gyakorlott könyvelőknek is.

Igaz, már a 2020-ban kötött szerződéseket érintően is kötelező volt az új szabályozás alkalmazása a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá tartozók számára, de több mint egy év elteltével is sok a bizonytalanság e téren.

A probléma gyökere az, hogy a számviteli törvénybe az IFRS szabályrendszerére emlékeztető megoldás épült be az új előírásokkal. Kétségtelen, hogy az Európai Unió tagállamaként amúgy is ebbe az irányba tart a hazai szabályozás, számos megoldást vett már át korábban is a számviteli törvény a nemzetközi számviteli standardok köréből.

Olvassa el az Adózóna „Értékcsökkenési leírás és „kreativitás” – az elszámolás érdekes esetei”, „Egyéni vállalkozásból kft. – bevitt eszközök értékelése” és „Számlák az irattárban – megőrzési idő, selejtezés” című cikkét!

Ugyanakkor a projektelszámolással kapcsolatos törvényi szöveg értelmezése önmagában sem könnyű, annak eldöntése pedig, hogy egy szerződés az új szabály hatálya alá tartozik vagy sem, még inkább kihívást jelent a gyakorló számvitelesek számára.

Ezért az év utolsó harmadához közeledve, azoknak a vállalkozóknak (és könyvelőiknek) is érdemes átgondolniuk a projektelszámolás számviteli szabályait, akik úgy gondolják, hogy rájuk azok nem vonatkoznak, mert kiderülhet, hogy mégis. (Persze fény derülhet ennek ellenkezőjére is.)

A jogalkotó célja a számviteli törvény említett módosításával olyan szabályrendszer kidolgozása volt, amely megoldást ad arra a kérdése, hogy a megbízható és valós összkép iránti követelményt is szem előtt tartva, a folyamatosan (akár több éven keresztül) felmerülő költségekhez miként lehet árbevételt elszámolni olyan esetekben, amikor a kibocsátott teljesítmények mérése gondot okoz.

A 2021-ben már nem is olyan új szabály lehetővé teszi a teljesítési fok arányában történő árbevétel-elszámolást azzal, hogy az összemérés elvének alkalmazásával az adott teljesítési fokhoz kapcsolódóan felmerült költségeket, ráfordításokat is el kell számolni.

Ezzel összefüggésben, a számviteli törvény 2020. január 1-jétől új fogalommal bővült, ez a szerződés elszámolási egysége, amelyhez a törvény alkalmazni rendeli a projektelszámolás szabályait.

A szerződésben foglaltak akkor felelnek meg a számviteli törvény szerinti elszámolási egység feltételeinek, ha a vevő jelentős befolyást gyakorolhat a partner teljesítésére, meghatározhatja az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőjét.

Ezzel szemben, nem alkalmazhatóak a projektelszámolás szabályai például akkor, ha a megrendelő egy épület kivitelezésére vonatkozó szerződés szerint a bérbeadásra szánt irodaházát egy típusterv alapján építteti meg.

Ebben az esetben a megrendelőnek nincs joga arra, hogy meghatározza az épület jellemzőit, így nem egy szerződés elszámolási egységéről beszélünk, hanem egyszerű szolgáltatásigénybevételről van szó. A szerződés szerint a teljes munka ellenértéke 500 millió forint + áfa. A felek megegyeznek a részteljesítés elfogadásában. Ennek első állomása az épület szerkezetkész állapota, amelyhez 100 millió forint bevételt kapcsol a szerződés. A szerkezetkész állapot elérésekor a megrendelő elfogadja a részteljesítést, és kiállítják részére a számlát 100 millió forint + áfa összegben. A következő számlát a soron következő részteljesítés – például a külső kulcsrakész állapot – elérésekor bocsátja ki a kivitelező.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, miként módosul az elszámolás, ha a fenti példán változtatunk úgy, hogy a megrendelőnek rendelkezésére áll egy típusterv, de az épület minden jellemzőjét illetően lehetősége van a terv átalakítását, módosítását kérnie, illetve példával is bemutatjuk milyen esetben csak lehetőség alkalmazni a szerződés elszámolási egységét!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kutyatartás őstermelőként

Lepsényi Mária

adószakértő

Szoftverértékesítés közvetítőn keresztül

Lepsényi Mária

adószakértő

Családi gazdaság 2017

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close