Áttérés devizás könyvelésre: ki teheti meg, be kell-e jelenteni?

Megosztás Tetszik

Magyar székhelyű, jelentős külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező gazdasági társaság a 2020. 12. havi taggyűlési határozat alapján áttérne az euróalapú könyvvezetésre. 2021-től megteheti-e ezt? A NAV felé van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége a cégnek? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 20. paragrafusa alapján az éves beszámolóban az adatokat – a (3)–(5) bekezdésekben foglalt kivétellel – ezer forintban kell megadni. Ha a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.

A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.

Bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg.

A vállalkozó e döntését legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.

A fentiek alapján az áttérés megtehető, ugyanakkor annak kapcsán számos adminisztrációs teendő merül fel. Elsősorban az alábbiakkal kell számolni (az Szt. 145–146. §-ai alapján):

– az áttérés elhatározásáról a társaság legfőbb szervének döntést kell hoznia;

– módosítani kell a létesítő okiratot (rögzítendő a könyvvezetés és a beszámolókészítés devizanemét, valamint a jegyzett tőke értékét a választott devizában);

– a jegyzett tőke konvertálása során átszámítási különbözetet kell elszámolni;

– szükség van a létesítő okirat módosításaihoz kapcsolódóan cégbírósági végzésre; módosítani kell a számviteli politikát;

– az áttérés időpontjával, mint fordulónappal (2020. december 31.) éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben; amelyet az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni;

– az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban és a létesítő okirat szerinti áttérési devizában (analitikus dokumentálás az átértékelésről);

– a nyitómérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.

A NAV felé történő bejelentésre külön nyomtatvány – szakértőnk tudomása szerint – nem áll rendelkezésre, hanem (amennyiben a cégbíróság erről hivatalból nem értesíti az adóhatóságot) a 2020. év kapcsán a 2029EUD elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

A nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján mivel a társaság 2020. december 31-ei fordulónappal, 2021. január 1-jétől kezdve könyvelne devizában, így a 2029. számú adóbevallást már nem kell benyújtania (feltételezve, hogy az üzleti éve a naptári évvel megegyezik). A bevallást az áttérési naptól számított 5. hónap utolsó napjáig kell az adózónak benyújtania, továbbá az üzleti év utolsó napján történő devizanemváltáshoz adóelőleg-bevallás is kapcsolódik.

Fontos tudni, hogy az adóbevallásokat devizában történő könyvvezetés során is forintban kell teljesíteni, amelyek alátámasztására megfelelő (forintban vezetett) analitika szükséges. Ezért mindenképp javasolt megvizsgálni, hogy a könyvelésre használt szoftver ezt megfelelően tudja-e elkészíteni és kezelni, illetve az áttérésről szóló döntésnél ezt is érdemes mérlegelni.