hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áttérés devizás könyvelésre: ki teheti meg, be kell-e jelenteni?

  • adozona.hu

Magyar székhelyű, jelentős külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező gazdasági társaság a 2020. 12. havi taggyűlési határozat alapján áttérne az euróalapú könyvvezetésre. 2021-től megteheti-e ezt? A NAV felé van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége a cégnek? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 20. paragrafusa alapján az éves beszámolóban az adatokat – a (3)–(5) bekezdésekben foglalt kivétellel – ezer forintban kell megadni. Ha a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.

A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.

Bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg.

A vállalkozó e döntését legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.

A fentiek alapján az áttérés megtehető, ugyanakkor annak kapcsán számos adminisztrációs teendő merül fel. Elsősorban az alábbiakkal kell számolni (az Szt. 145–146. §-ai alapján):

– az áttérés elhatározásáról a társaság legfőbb szervének döntést kell hoznia;

– módosítani kell a létesítő okiratot (rögzítendő a könyvvezetés és a beszámolókészítés devizanemét, valamint a jegyzett tőke értékét a választott devizában);

– a jegyzett tőke konvertálása során átszámítási különbözetet kell elszámolni;

– szükség van a létesítő okirat módosításaihoz kapcsolódóan cégbírósági végzésre; módosítani kell a számviteli politikát;

– az áttérés időpontjával, mint fordulónappal (2020. december 31.) éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben; amelyet az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni;

– az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban és a létesítő okirat szerinti áttérési devizában (analitikus dokumentálás az átértékelésről);

– a nyitómérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.

A NAV felé történő bejelentésre külön nyomtatvány – szakértőnk tudomása szerint – nem áll rendelkezésre, hanem (amennyiben a cégbíróság erről hivatalból nem értesíti az adóhatóságot) a 2020. év kapcsán a 2029EUD elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

A nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján mivel a társaság 2020. december 31-ei fordulónappal, 2021. január 1-jétől kezdve könyvelne devizában, így a 2029. számú adóbevallást már nem kell benyújtania (feltételezve, hogy az üzleti éve a naptári évvel megegyezik). A bevallást az áttérési naptól számított 5. hónap utolsó napjáig kell az adózónak benyújtania, továbbá az üzleti év utolsó napján történő devizanemváltáshoz adóelőleg-bevallás is kapcsolódik.

Fontos tudni, hogy az adóbevallásokat devizában történő könyvvezetés során is forintban kell teljesíteni, amelyek alátámasztására megfelelő (forintban vezetett) analitika szükséges. Ezért mindenképp javasolt megvizsgálni, hogy a könyvelésre használt szoftver ezt megfelelően tudja-e elkészíteni és kezelni, illetve az áttérésről szóló döntésnél ezt is érdemes mérlegelni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közvetlen bérköltség

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink