Áfa- és számviteli kérdések úthasználati szolgalmi jog vásárlása esetén

  • adozona.hu

Cég olyan ingatlant vásárol, amelyhez nem vezet az eladó tulajdonában lévő út, ezért szerződést szeretne kötni az út tulajdonosával, amely alapján jogosult lenne a szolgalmat megalapítani. A szerződésben nincs ellenérték meghatározva a szolgalomért, vagyis ingyenesen kapná azt. Olvasónk több ehhez kapcsolódó, általános forgalmi adózást, illetve számvitelt érintő kérdést tett fel, amelyekre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSEI:

– Áfaköteles tétel-e a szolgalmi jog értékesítése?
– Az eladó lenne köteles megfizetni az áfát, vagy az átvállalható?
– Ha áfás az értékesítés, levonásba helyezhető a forgalmi adó, ha az ingatlant hosszú távon bérbe adják?
– Ha nulla forintért vásárolták meg a szolgalmat, hogyan kell meghatározni a piaci értékét?
– Ez ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog lenne, és a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani?
– Mi lenne az értékcsökkenés futamideje?
– Kell-e meghatározni maradványértéket?
– Számlát kell-e kiállítani az eladó félnek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Jogilag a szolgalom önmagában forgalomképtelen, át nem ruházható jog, szolgáltatásként kell kezelni az áfatörvény rendszerében. A kérdésből az feltételezhető, hogy az átadó is alanya az áfának, ez esetben neki kell kiállítania a számlát, és a rá vonatkozó általános szabályok szerint – alapesetben 27 százalékos kulccsal – áfaköteles.

Az áfatörvény 13. paragrafusának (1) bekezdése szerint szolgáltatás nyújtása bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja – egyebek mellett – a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedését.

szolgalmi jog úthasználati jog
A szolgalmi jog a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog
Forrás: Google Térkép
A szolgalmi jog a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, amelyet a jogosult az ingatlanok között mutat ki. Az eszközt bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni. A Szt. szerint a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Eltérő rendelkezés a szolgalmi jogra vonatkozóan nem ismert [Szt. 26. § (3) bekezdés, 50. § (4) bekezdés]. Értékcsökkenteni a telekkel együtt kell, amelyhez kapcsolódik, tekintettel arra, hogy önállóan nem forgalomképes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdésének d) pontja sorolja fel az illetékkiszabás szempontjából figyelembe vehető  vagyoni értékű jogokat, viszont a szolgalmi jog a forgalomképtelensége miatt nem tartozik ide, így ennek megszerzése nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Amennyiben az átadó fél mégis magánszemély, számláznia nem kell, áfát nem érint, s az szja-törvény értelmében vagyoni értékű jognak minősül. Ha a telki szolgalom bejegyzésekor a magánszemély a telki szolgalomért ellenértékben részesült, az adókötelezettség megítélésére az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A vagyoni értékű jog szerzési időpontja az eredeti ingatlan szerzési időpontja, ennek következtében, ha az ingatlan szerzése már több mint öt éve történt, a vagyoni értékű jog alapításakor a kapott ellenérték (a telek értékcsökkenése) mentes az adó alól.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egy és ugyanazon vállalkozás – de minimis

Erdős Gabriella

adószakértő

Engedményezés a tao-ban

Erdős Gabriella

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 november
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink