A veszteség az veszteség – Értékvesztett hatósági áras termékek és banki csőd

Megosztás Tetszik

Az értékvesztés szó hallatán általában valamilyen fizikai behatásra – beázott, kigyulladt a raktár, sérült a készlet – vagy követelések kapcsán az üzleti partner pénzügyi nehézségeire gondolunk. Pedig a hatósági ár, vagy adott esetben a bank csődje is állhat a háttérben – az alábbi esetek ezt példázzák.

Egy kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság hatósági áras termékeket is értékesít. A hatósági szabályozás miatt e termékek beszerzési ára magasabb, mint az eladási áruk, emiatt a cég veszteséggel értékesíti azokat. A társaság ezeket a készleteket is beszerzési áron tartja nyilván. Adódik a kérdés: az év végén (december 31-én) meglévő hatósági áras árukészletre kell-e majd értékvesztést elszámolniuk?

A választ a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 56. §-a adja meg, mert a hatósági áras termékek esetében is a  törvénynek az értékvesztés elszámolására vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni:

a) ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken (…) kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni;

b) a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét az előzőekben részletezetteken túlmenően, csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált;

c) a készlet értékének csökkentését – a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.

A fentiek szerinti értékvesztés összege a – fajlagosan kis értékű – készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. [Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (2)–(3) bekezdése szerinti bekerülési értéket.]

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!