Beolvadásos kiválás, beolvadásos különválás: gyakorlati példával

Megosztás Tetszik

Egyre gyakoribb a szervezeti változásnak a beolvadásos kiválás, vagy – ritkábban – beolvadásos különválás formája. A cikk az ezzel kapcsolatos ismereteket fogalmazza meg.

A Ptk. előírása szerint [3:45. § (2)–(3) bekezdés] a jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy
a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás),
b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás).

Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak.

A jellemzője e szervezeti változás(ok)nak, hogy a kiválással/különválással jogilag nem jön (nem jönnek) létre új jogi személy(ek), ezen aktushoz nem kötődik cégbírósági bejegyzés.

Az Szt. előírása szerint azonban [136. § (10) bekezdés] beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályait és a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. Az Szt. előírásainak történő megfelelés a következőket jelenti.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a vagyonmérleget hogy kell elkészíteni, mire kell figyelni ennek elkészítése során, illetve egy példán keresztül mindezt szemléletesebbé tesszük!