Bevétel elszámolásának változása 2020. január 1-jétől (1. rész)

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2020. január 1-jétől új szabályok léptek hatályba az árbevételek számviteli elszámolásával kapcsolatosan, ezek azonban csak az értékesítés nettó árbevételének egy jól meghatározott csoportjára alkalmazandóak. Az új előírások jelentős részben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján kerültek meghatározásra.

Ahhoz, hogy közelebbről megvizsgáljuk, milyen esetekben kell alkalmazni az új elszámolási szabályokat, meg kell ismerkedni egy új fogalommal: a szerződés elszámolási egységével, melyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 3. § (4) bekezdésének 11. pontja határoz meg.

Az új bevételi elszámolási szabályokat először a 2020-as évről beadott beszámolóban lesz kötelező alkalmazni azzal, hogy a 2020 január 1-jét megelőzően kötött szerződésekre nem kötelező az alkalmazás [számviteli törvény 177. § (1) bekezdés 75–77. pontjai].

E szerint tehát a szerződés elszámolási egysége: jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz).

A fenti, kissé bonyolultnak tűnő meghatározás lényege tehát az, hogy az új elszámolási szabályokat csakis olyan – 2020. január 1-jétől induló – ügyletekre kell alkalmazni, ahol a megrendelő széles körben meghatározhatja a teljesítés módját, vagyis alapvetően az egyedi megrendelések tartoznak ebbe a körbe, függetlenül attól, hogy termék értékesítéséről vagy szolgáltatás nyújtásáról van szó. Ide tartoznak tipikusan az építési-kivitelezési szerződések (például egy családi ház felépítése egyedi igények alapján, vagy egy társasház felépítése az építtető részére). A szolgáltatások közül például az egyedi tervezési szolgáltatások és más, a megrendelő egyedi igényeinek kielégítését szolgáló szolgáltatások sorolhatók ide. Az ilyen egyedi szolgáltatások esetén az új bevételi elszámolási szabályok gyakorlati alkalmazására akkor kerül sor, ha a teljesítés több üzleti évet érint.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell azonosítani azon szerződéseket (ügyleteket), melyekkel kapcsolatban a bevétel elszámolásra kerül, továbbá, hogy mi alapján lehet megállapítani a készültségi fokot!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2020-as változásokról szóló írásainkat itt találja!

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jövedelempótló kártérítés adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Könyvelő iratmegőrzési kötelezettsége szerződésbontás után

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2020 január
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X