adozona.hu
Szakképzési hozzájárulás: természetben is lehet fizetni
//adozona.hu/rehabilitacios_jarulek_szakkepzes_eho/20111013_szakkepzesi_hozzajarulas_szakkepzes_kiada
Szakképzési hozzájárulás: természetben is lehet fizetni
Tetszik
Olyan esetben, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részt vesz a szakképzés esetén előírt szakmai gyakorlat megvalósításában, nem kell fizetnie, sőt, ha a költségek meghaladják a kötelezettséget, a meghaladó rész a Munkaerőpiaci Alapból visszaigényelhető. Visszakapni azonban csak akkor lehet, ha van rá fedezet.
Ez azt jelenti, hogy a tb-járulékalap 1,5 százalékának megfelelően kiszámított szakképzési hozzájárulás befizetendő összegét csökkenteni lehet a jelölt betanításával összefüggő, a tárgyévben elszámolt, a törvényben meghatározott költségekkel, például a tanulónak adott juttatásokkal, az oktatók bérével és ezek közterheivel, költségtérítésekkel [Szt. 4. § (2) bekezdés; Melléklet]. Ha pedig a hozzájárulásra kötelezett kizárólag a gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és a tárgyében elszámolt költségei meghaladják a fizetendő összeget, akkor a meghaladó részt a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből visszaigényelheti. A visszatérítést azonban csak az alaprészből rendelkezésre álló összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig kell kielégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. Az átalányadózó egyéni vállalkozók – mivel ők nem fizetnek szakképzési hozzájárulást – visszaigénylésre nem jogosultak.
Gyakorlati képzésben a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek többféleképpen is részt vehetnek. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetve tanulószerződés alapján a helyszín és a szükséges eszközök biztosításával megszervezhetik például a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók szakmai betanítását. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szintén megszervezhetik, ha a gyakorlati képzésre együttműködési megállapodást kötnek a felsőoktatási intézménnyel.
Lehetőségük van arra is, hogy szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése szerint megkötött hallgatói szerződés alapján biztosítsák a hallgatók gyakorlati betanításának feltételeit. Mindezeken túl, a még fennmaradó szakképzési hozzájárulási kötelezettség befizetése helyett mód van arra is, hogy ha a cég tanulmányi szerződés, vagy tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján viseli a saját munkavállalóinak képzési költségeit, azokat is elszámolhatja a befizetési kötelezettségével szemben. A saját munkavállalók képzésével összefüggésben elszámolt költségek összege azonban nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség (a járulékalap 1,5 százaléka) 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében pedig a bruttó kötelezettség 33 százalékát.
Amennyiben a szakképzési hozzájárulási kötelezettség előbbiek szerinti teljesítése mellett még fennmaradna befizetési kötelezettség, azt – de legfeljebb a bruttó kötelezettség 20 százalékát – a Munkaerőpiaci Alap kincstárnál vezetett számlájára be kell fizetni.Ha a cég a szakképzési hozzájárulás megfizetése helyett a „természetben” történő teljesítést vállalja, az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége. Ilyen esetben ugyanakkor a cégnek bejelentkezési kötelezettsége van az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel szemben. A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését stb. az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellenőrzi, és a feltárt szabálytalanságokról a negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóságot.
Surányi Imréné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
