adozona.hu
Láncügylet harmadik országba: mire kell ügyelni számlázáskor?
//adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Lancugylet_harmadik_orszagba_mire_kell_ugye_MJ1SFK
Láncügylet harmadik országba: mire kell ügyelni számlázáskor?
Lengyel cég árut ad el egy magyar cégnek, amely azt továbbszámlázza egy észak-macedón cégnek. Az árut Lengyelországból egyenesen Észak-Macedóniába szállítják. A fuvart a lengyel cég szervezte, a kiléptetési igazoláson is a lengyel cég szerepel. Ebben az esetben mi a helyes eljárás? Kell a magyar cégnek macedón adószámot igényelnie, és ott bevallást benyújtani, vagy exportértékesítésről van szó? – kérdezte olvasónk. Tüske Zsuzsanna szakértőnk válaszolt.
A kérdésben leírt esetben nem klasszikus láncértékesítésről van szó, mivel az egyik érintett szereplő EU-n kívüli, és az észak-macedón adószabályok nincsenek összhangban az uniós láncértékesítés szabályaival. Ebben az esetben nem alkalmazható olyan szabály, amely valamelyik ügyletben érintett országban nem értelmezhető.
Alapvetően termékexportról van szó, mivel az áru végső rendeltetési helye az unión kívül van. Az export adómentesség kapcsán az uniós áfairányelv 146. cikke úgy fogalmaz, hogy
„A tagállamok mentesítik az adó alól a következő ügyleteket:
a) az eladó által vagy nevében a Közösségen kívülre feladott vagy fuvarozott termékek értékesítése;
b) nem az érintett tagállam területén letelepedett megrendelő által vagy nevében a Közösségen kívülre feladott vagy fuvarozott termékek értékesítése, …
A magyar áfatörvény 98. paragrafusa szerint
„(1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását
a) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi”...
A mentesség feltétele, hogy a hatóság 90 napon belül igazolja, hogy a termék elhagyta a Közösség területét, valamint, hogy a kivitelre szánt terméket az unióban rendeltetésszerűen ne használják, vagy egyéb módon ne hasznosítsák (kivéve a kipróbálást és a próbagyártást).
Feltételezhetően a lengyel áfaszabályok is hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, mint a magyar áfatörvény. Ha ezeknek a lengyel fél által végzett kiszállítás megfelel, akkor a lengyel-magyar értékesítésre vonatkozó számlát adómentesen lehet kiállítani.
Mivel a magyar áfatörvény a belföldről történő elfuvarozáshoz köti az adómentességet, ezért a magyar cég nem állíthatja ki a számláját adómentes export címén. Viszont mivel az ügyletben érintett árut kiszállítják az unió vámterületéről, a magyar–észak-macedón értékesítésről szóló számla az áfatörvény területi hatályán kívüliként állítható ki.
Ha a láncügylet szabályait vennénk alapul, mivel a fuvarozást a lengyel cég szervezi, a lengyel-magyar cégek közötti értékesítés ebben az esetben is az indulási helyen teljesülő adómentes értékesítés lenne.
Mivel jelen esetben az exportvámkezelést a lengyel cég intézi Lengyelországban, ezért annak érdekében, hogy a magyar vállalkozás a területi hatályon kívüli számlázást utólag igazolni tudja, érdemes beszereznie a lengyel cégtől a termékexport megtörténtét tanúsító dokumentumokat, azaz a kiviteli árunyilatkozatot és a kilépési igazolást.
Hozzászólások (0)