Közösségi finanszírozás induló vállalkozásoknak: új uniós rendelet lép életbe ősszel

Megosztás Tetszik

Vállalkozások a kezdeti fázisban gyakran szembesülnek forrásbevonási problémával, az alacsony tőkével rendelkező befektetőknek pedig a hagyományos tőkepiaci termékeken kívül nincs reális esélyük különféle projektekbe beszállni. A KCG Partners jogi szakértői a helyzetet elemezve úgy találták, hogy ezen problémákra jelenthet alternatívát a közösségi finanszírozás, vagyis a crowdfunding.

A közösségi finanszírozás egyre népszerűbb forrásbevonási forma, mely lehetőséget teremt a korai fázisú vállalkozások tőkehiányának pótlására. Ezen vállalatok finanszírozási nehézségekkel küzdenek, mivel még nem rendelkeznek végleges termékkel, illetve szolgáltatással, azonban a családi és baráti finanszírozás, az úgynevezett 3F (Friends, Family & Fools) finanszírozás már nem elég ahhoz, hogy a kockázati tőkebefektetőig vagy akár az intézményi tőkebevonásig eljussanak.

Crowdfunding, magyarul közösségi finanszírozás az internet adta lehetőségeket kihasználva egy platformon keresztül összekapcsolja a nagyszámú magánszemély vagy szervezet egyenként kis összegű befektetéseit, így kiiktatva a hagyományos pénzügyi közvetítő intézményeket. Hagyományosan négy fajtát különböztetünk meg:

– adomány alapú (donation-based): az adományozó kisebb összeget ellenszolgáltatás nélkül egy meghatározott, jellemzően jótékony cél érdekében bocsát rendelkezésre;

– jutalom alapú (reward-based): az adományozó kisebb összeget bocsát rendelkezésre, melyért csekély ajándékot – például az elkészült termék példányából – kap;

– hitelnyújtás alapú (lending-based): a nyújtott hitel összegét a hitelnyújtó előre meghatározott mértékű kamattal kapja vissza;

– befektetés alapú (investment-based): a befektető részvényt vagy kötvényt kap, mely után hozam kifizetésére kerül sor.

A konstrukció lényege, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók az általuk üzemeltett online felületen keresztül biztosítanak lehetőséget a finanszírozandó projekt bemutatására, amely befektetésre a kampányidőszak alatt jelentkezhetnek a befektetők. A konstrukció előnye, hogy a vállalkozásoknak nem kell lezárt üzleti évvel rendelkezniük, az igényelhető forrás összegét pedig nem befolyásolja a korábbi évek árbevétele, így ez a finanszírozási mód a kezdetleges fázisban lévő projektek számára is nyitva áll.

Másrészről a közösségi finanszírozás olyan tőkebevonási lehetőség, amelynek köszönhetően a befektetők már kisebb összeggel is profithoz juthatnak vagy akár pénzügyi közvetítő nélkül vállalati részvényeket vásárolhatnak, így a vállalkozások tulajdonosaivá válhatnak. A konstrukció harmadik szereplője a platformot működtető szolgáltató, akinek a profitja általában abból származik, hogy az összegyűjtött tökéből meghatározott százalékot kap, de előfordul regisztrációs díj, vagy a befektetőktől történő levonás is.

A jutalom, illetve az adomány alapú közösségi finanszírozás jelentős tőkebevonásra nem képes, így jelentős kockázata sincs, azonban a hitelnyújtás és a befektetés alapú már jelentős tőkét képes megmozgatni, így a bennük rejlő kockázatok is jóval nagyobbak. A kockázatok ellensúlyozása érdekében a platformra való regisztráció során a közösségi finanszírozási szolgáltató részére különböző adatokat kell szolgáltatni, aki megvizsgálja a jelentkezést és a projekt csak akkor kerül fel az online felületre, ha azt a szolgáltató megfelelőnek találja. A platformok tehát aktívan részt vesznek a befektetők védelmében, így elvégzik a finanszírozást kérő és a projekt átvilágítását, de olyan platform is létezik, ahol – a befektetők védelme érdekében – még a vállalkozások elindulásában is segítséget nyújtanak.

Az EU tagállamaiban mindezidáig nem volt a közösségi finanszírozásra vonatkozó egységes szabályozás, így a szabályozás elmaradásától a befektető védelmi szabályok szigorú alkalmazásáig minden megtalálható volt. Az eddigi gyakorlat a közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó szabályozási keretek sokféleségéhez vezetett, továbbá az Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához képest az EU közösségi finanszírozási piacának fejlődése lemaradt, a páneurópai szintre történő bővítés pedig elmaradt.

A finanszírozási formában rejlő lehetőségek, illetve a belső piacon való elterjedésének biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2020-ban elfogadta a 2020/1503. számú rendeletet, mely – további jogi aktus nélkül – a tagállamok mindegyikében a hitelnyújtás és befektetés alapú közösségi finanszírozásra lesz alkalmazandó. A joganyag egységes követelményeket állapít meg a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására, a közösségi finanszírozási szolgáltatók szervezetére, engedélyezésére és felügyeletére, a közösségi finanszírozási platformok működésére, illetve tartalmaz befektetővédelemre és marketingközleményekre vonatkozó előírásokat is. A rendeletet 2021. november 10-étől kell alkalmazni.