hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

DAC6 adatszolgáltatás: olyan ügyleteket is jelenteni kell, amelyekre nem is gondolna

  • adozona.hu

Lejárt a DAC6 első adatszolgáltatásának határideje, minden érintettnek jelentési kötelezettsége van. A szabályozás bonyolult: nem magától értetődő, hogy mi esik az adatszolgáltatási kötelezettség alá, ahogy az sem, mikor és kinek kell jelenteni. Az viszont biztos, hogy nagy felelősség van az adótanácsadókon, ügyvédeken, könyvelőkön – és magukon az ilyen ügyletben résztvevőkön is – figyelmeztet a Deloitte.

A DAC6 rövidítés az EU automatikus adatszolgáltatásra vonatkozó irányelvének 6. módosítását fedi, Magyarországon is átvett kifejezés, amely a határon átnyúló, esetlegesen agresszív adótervezésre irányuló konstrukciókban érintett felek számára előírás. Az OECD elvárásainak megfelelve, a DAC6 célja, hogy a különböző, ügyletben érintett országok adóhatóságai megfelelő időben tudomást szerezzenek azokról a konstrukciókról, melyekkel a felek gazdaságilag nem kívánatos jövedelem-átcsoportosításokat valósítanak meg.

Jelentse fel magát!

Sokan önfeljelentésnek nevezik ezt a rendelkezést, mert ugyan az adatszolgáltatási kötelezettség elsődlegesen a közreműködőt terheli, maga az érintett adózó is kötelezetté válhat. A rendelkezés szerint minden olyan konstrukcióra vonatkozik, amely 2018. június 25. és 2020. június 30. között valósult meg, 2020. július 1-jétől pedig nem csupán a megvalósult, de a tervezett ügyletekre is érvényes, ezekről is adatot kell szolgáltatni. Az első adatszolgáltatás határideje január 31-én járt le, az adózóknak 30 napjuk van a bejelentésre, ha megkezdték a megvalósítást, annak tervezését, vagy a bejelentési kötelezettségről tájékoztatást kaptak.

Mégis mit jelent az, hogy konstrukció?

Bármilyen szerződés, struktúra, helyzet vagy ügylet ebbe a körbe tartozik. A határidő lejártával egy időben a Pénzügyminisztérium is közzétett egy tájékoztatót, amelyben a fogalmakat kívánja tisztázni.

A szabályozásban szereplő „konstrukció” fogalmának a PM szerint tág értelmezése van: nemcsak a hagyományos, papír alapú szerződések, és más írásos ügyletek, megoldások tartoznak ide, de ténybeli helyzetek, vagy ezek megváltozása is ide sorolható. Ilyen lehet például az, ha egy társaság adóilletőségét úgy módosítják, hogy a székhelyétől eltérő helyen kezdik el megszervezni a vezetőség üléseit.

Nem könnyíti meg az érintettek dolgát, hogy a fogalmazás tág értelmezésnek ad teret. Eszerint a konstrukció nemcsak egy ügylet lehet, de állhat egy lépésből vagy lépések sorozatából is. A Deloitte értelmezése szerint ezek alapján a konstrukció bármi lehet, akár telephely-létesítés is, vagy refinanszírozás, annak minden lépésével együtt.

Külföldi vagy belföldi konstrukcióra vonatkozik ez?

Fontos, hogy az adatszolgáltatás csak a határon átnyúló konstrukciókat érinti. Ehhez legalább két résztvevőnek különböző uniós tagállamban, vagy egy uniós tagállamban és egy EU-n kívüli, harmadik államban kell honosnak lennie. Ezek szerint elég lehet annyi is, ha egy anyavállalat jóváhagyása vagy döntése szükséges a leányvállalatait érintő ügyben. Abban az esetben azonban, ha két belföldi fél között egy külföldi vagyontárgy tulajdonjogának, vagy külföldi cég tulajdonrészének átruházása történik, nem minősül határon átnyúlónak az ügylet, ezért nem is kell bejelenteni.

Az a fránya adóelőny

Nagyon sok tisztázásra váró, a lehetséges érintettek számára nem teljesen egyértelmű részlet van a DAC6 szabályozásban, de talán a legfontosabb, az ún. adóelőny fogalma. Az adatszolgáltatás kötelezettsége ugyanis sok esetben csak akkor áll fenn, ha a konstrukció egyik fő (vagy maga a fő) előnye az, hogy adóelőnyhöz jussanak az érintettek. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mi minősül ilyennek, vagy mivel szemben, mihez viszonyítva kell ezt vizsgálni. A Pénzügyminisztérium tájékoztatójában törekszik a legtöbb tisztázandó szabályt értelmezni, így az adóelőnynek minősülő esetekre is hoz példát. Ennek ellenére, a Deloitte szakértőinek véleménye szerint nagyon alaposan meg kell vizsgálni minden egyes ügyletet.

A szabályok alapján nem a valós szándékot kell vizsgálni, hanem az eredményt. Objektív módon azt kell nézni, hogy az adóelőny-e az egyik fő előny, amire valaki ésszerűen számíthat a konstrukcióból.  Ennek egyik eleme lehet annak vizsgálata, hogy a konstrukció az adóelőny nélkül is megvalósult-e volna. A teszt a konstrukció eredményeként elérhető adóelőny mértékét és jelentőségét méri össze a konstrukcióval elérhető más előnyökkel – ecseteli Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója. 

Mire vonatkozik?

A jogszabály kifejezetten meghatározza azokat az eseteket és körülményeket, amelyeknél agresszív adótervezést lehet feltételezni, és csak ezek valamelyikének teljesülésekor kell adatot szolgáltatni.

Az úgynevezett ismertetőjegyekből a bizottság 5 ismertetőjegy-kategóriát hozott létre, A-tól E-ig jelölve a kategóriákat. A csoportokban a piacképes konstrukcióktól a speciális adóelkerülési technikákon és hibrid adótervezési konstrukciókon keresztül, a pénzügyi számlainformációk adóhatóságok közötti automatikus információcseréjére vonatkozó sztenderdek kijátszásáig és a transzferárazásig határozták meg azt, hogy milyen esetekben keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség, ezeket részletesen érdemes áttanulmányozni.

Ugyan a szabályozás célja a kifejezetten adóelkerülést célzó tranzakciók azonosítása, az ismertetőjegyek tág értelmezése miatt lehetséges, hogy olyan ügyletekről is adatot kell szolgáltatni, amelyek a szokásos üzletmenethez kapcsolódnak, vagy gyakran előforduló ügyletek, és első körben nem gondolnák az adatszolgáltatásra kötelezettek, hogy esetleg a DAC6 hatálya alá esnek – hangsúlyozta Kocsis Gabriella.

Amikor biztosan részletes vizsgálat javasolt, ha határon átnyúló konstrukcióról van szó, és ezek egyike megvalósul, vagy megvalósulása tervezett:

– tőketranzakciók: apport, nem pénzbeli osztalék juttatása;
– szolgáltatási díj, kamatkifizetés, különösen EU-n kívüli országba;
– tevékenység- és eszközátruházások;
– bármilyen csoportszintű átalakítás: cégek kiválasztása, egyesülés, szétválás.

Nagyon fontos, hogy még nem megvalósult konstrukciókra is érvényes az adatszolgáltatás, tehát olyanokra, amelyeket a csoport vagy társaság tervez.

Érdemes még DAC6 ügyben átnézni a Pénzügyminisztérium már fent említett, határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási szabályokról szóló tájékoztatóját is, melyet 2021. január 31-én tett közzé a szaktárca.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget Magyarországon a 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) rögzíti, az adatszolgáltatást az adóhatósághoz a ’KONSTR’ elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Másodállású egyéni vállalkozó adója és járulékai

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Katás egyéni vállalkozó gyeden

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close