Az uniós bankadó árnyékában: lesz-e magyar „Tobin-adó”?

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az unióban működő bankokra egységes adót vetnének ki 2014 folyamán. Tekintettel az egyes országok eltérő nézeteire és érdekeire, az egyes államok – egyelőre tizenegy tagállam támogatásával – önkéntes alapon vezetnék be, alacsony mértékkel, egyes értékpapír ügyletek és származtatott termékek után. A rendszer ugyanakkor a piacok nyitottsága miatt hatást gyakorol a kívül maradókra is, mivel akkor is kellene fizetni, ha az ügylet tárgya olyan pénzügyi instrumentum, amelyet a bankadót bevezető államban bocsátottak ki, (például egy magyar bank egy német részvényt vesz a londoni tőzsdén egy lengyel banktól, akkor mind a magyar, mind a lengyel banknak kellene fizetnie a német költségvetésbe). Ugyanakkor a magyar parlament már előre elfogadta a pénzügyi tranzakciós adónak a kiterjesztését arra az esetre előre, ha az európai uniós irányelvet elfogadnák. A következőkben ezt a kérdéskört járjuk körbe.

Az adóterhek megosztásának módját meghatározza az adók és a teherviselők sokszínűsége, hiszen ha minél szélesebb körben, illetve minél sokszínűbben szedi be az állam az adókat, akkor elvileg csökkenésnek indulhat az egyes adózókat terhelő adókötelezettségek mértéke. Ha ugyanis újabb és újabb forrásra bukkan az állam, elvileg enyhülhetnek a más adózókra vonatkozó közterhek, természetesen ez csak akkor igaz, ha közben nem nő az állami elvonás és átcsoportosítás igénye. A 11. századtól Észak-Itáliában működő pénzváltó pult nyomdokain kiépülő bankrendszernek mégis máig kellett várni arra, hogy Európa pénzügyminiszterei különös adóalanyként vegyék számba. Ennek kiváltó okai közé számít, hogy a világ pénzügyi kormányzatai a válságért (pénzügyi válságért) való felelősséget (legalább részben) a pénzügyi szektorra hárították, s időnként a bankok megmentése – a betétesek biztonságara hivatkozva – egyes országokban jelentős terhet jelentett. A bankadónál az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a pénzügyi szektor volt a pénzügyi válság egyik fő oka, és az elmúlt néhány évben jelentős kormányzati támogatásban részesült. Ezért megfelelő módon kell hozzájárulnia Európa gazdaságainak fellendítési költségeihez és az államháztartás megszilárdításához.

Ennek nyomán az Európai Unió már évek óta gondolkodik egy egységes elveken nyugvó bankadó bevezetésén. Az eredeti javaslat szerint az Európai Bizottság olyan pénzügyi tranzakciós adót vetne ki 2014-től, ami csak a bankok közötti üzletelést adóztatná meg, és az nem terjedne ki a magánszemélyek és vállalkozások közötti banki kapcsolatokra. Ezzel szeretné az Európai Unió visszafogni az bankok saját haszonszerzésre irányuló spekulatív ügyleteit Európában. Így a javaslat szerint minden pénzintézetnek adót kell fizetnie, ha egy másik szereplőtől kölcsönt vesz fel, abból kötvényt vagy részvényt vásárol. Ugyanakkor sok aggály hangzott el a pénzügyi tranzakciós adóval szemben, hiszen az Európa Tanácsban minden ország vezetőjének egyhangúlag kell majd szavaznia, ami adókérdésekben ritkán fordul(t) elő. Az angol pénzügyminiszter már a javaslat ismertetése után aggályait fejezte ki, hiszen így London elvesztheti a pénzvilágban betöltött meghatározó szerepét.  Az új adót támogató országok (például Németország, Franciaország) ezért stratégiát váltottak, és a legújabb javaslatok szerint már csak egyes tagállamok, önkéntes alapon vezetnék be az új közterhet.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, az uniós és a magyar változat a jelenlegi formában miért kerülhet összeütközésbe!