Rendkívüli munkavégzés: elrendelési szabályok, díjazás

Megosztás Tetszik

Milyen előírásokra kell ügyelni a rendkívüli munkavégzés elrendelése kapcsán? Hogyan díjazható ez a munka? Ismertetjük.

A rendkívüli munkaidőnek négy fajtáját ismeri a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). Az első kategória a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő. Ha tehát például a munkaidő 10.00–18.20 percig tartott és a munkavállaló 20.00 óráig dolgozott, abban az esetben 1 óra és 15 perc rendkívüli munkaidő keletkezett (figyelembe véve a 25 perc munkaközi szünetet).

Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő keletkezik, amennyiben a munkaidő-keret lejártakor megállapítható, hogy a keret óraszámát meghaladó időtartamban (például a havi 168 óra helyett 180 órában) történt a munkavégzés.

Rendkívüli munkaidőt eredményez továbbá az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő.

Végezetül az ügyelet teljes tartama rendkívüli munkaidőnek minősül, függetlenül attól, hogy az ügyelet alatt ténylegesen mennyi volt a munkavégzés.

Hogyan kell elrendelni a rendkívüli munkavégzést?

A rendkívüli munkaidőt minden esetben a munkáltató rendeli el. Az elrendelés módja azonban nincsen meghatározva, így az szóban is érvényes. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén azonban írásban kell elrendelni.

Rendkívüli munkaidőnek minősül az is, ha a munkavállaló kifejezett munkáltatói utasítás hiányában végez ugyan munkát, de az a munkáltató részéről elvárt vagy nem kifogásolt. Önmagában azonban az a körülmény, hogy a munkavállaló a munkaidő végét követően nem megy haza, nem eredményez rendkívüli munkavégzést, mivel az elrendelés nem történt meg.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy évente hány óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, illetve mennyi ennek díjazása!