Igazolatlan távollét kezelése munkaidőkeretben

Megosztás Tetszik

Miként számoljon a munkáltató, ha a munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló igazolatlan távolléttel és túlórával is rendelkezik? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: a munkavállaló tizenkéthavi munkaidőkeretben dolgozik. A keret során keletkezett neki túlórája (nem rendkívüli). Mi a teendő, ha közben van neki igazolatlan távolléte? Ezt az időt az elszámolási időszakon belül hozzá kell adni ledolgozott munkaórák számához, vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert ezt nem lehet ledolgoztatni a munkavállalóval és megmarad neki a keret közben keletkező túlóra?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nézzük hogyan szabályozza ezt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.törvény (Mt.)!

93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.

(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Két kommentárban is megnéztem, melyek így magyarázzák:

Amennyiben a munkaidőkeret tartama alatt a munkavállaló távol van, és nem végez munkát, úgy a távollét tartamát (azt a munkanapot, amikor a munkavállaló távol van) a munkáltató választása szerint

a) figyelmen kívül hagyja – azaz úgy tekinti, mintha ez a nap nem lenne része a munkaidőkeretnek, amely esetben a munkaidőkeret vége egy munkanapnyival tovább tart (például a tervezetten 2019. augusztus 3-án záródó munkaidőkeret 2019. augusztus 6-án zárul); vagy

b) az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével elszámolja – azaz, ha a munkavállaló aznapi beosztás szerinti munkaideje 12 óra volt, akkor a munkaidőkeretben beosztható órák számát 12-vel csökkenti, és a távollét típusa alapján 12 órára számol el díjazást/fizetés nélküli távollétet.

Egy másik kommentár szerint azonban a keret nem hosszabbodik meg, hanem arányosan lecsökken. A jog már csak ilyen.

Én azt javaslom, hogy az első verziót vegyék alapul, azaz a keretet hosszabbítsák meg és annak lejártakor számoljanak el, és nézzék meg keletkezett-e rendkívüli munkavégzés.