hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem minden vonható le a munkavállaló munkabéréből – mire figyeljen a munkáltató?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkaviszonnyal összefüggésben gyakran felmerül olyan költség, amelyet a munkavállaló magatartása okozott, és azt így a munkáltató a munkabérből le szeretné vonni (például károkozás). A munkabérből való levonás szabályai azonban jogszabályban kerültek rögzítésre, a bérből történő levonás pedig nem az igényérvényesítés elsődleges módja. Lássuk a szabályokat!

Ezeket a tételeket lehet levonni a munkabérből

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 161. §-a alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Ilyen esetben a levonás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján a munkáltató kötelezettsége. A munkáltató emellett a követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Ezzel összefüggésben a Kúria a BH2020.215. számú ügyben kiemelte, hogy a munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Bérfizetésre ezért határidőben a munkáltató akkor is köteles, ha munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet. A bérfizetés elmaradása ugyanis a munkavállaló megélhetését veszélyezteti, így annak részbeni teljesítése is az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául szolgálhat.

Ezek a munkabérből való levonás szabályai

A munkaviszony alapján kapott munkabérből a Vht. 65. §-a alapján legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet tartásdíj (14. §), az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, illetve jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetében.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, mire ügyeljen a munkálható több letiltás esetén, továbbá azt, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér milyen esetben követelhető vissza.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabért terhelő párhuzamosan több letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Devizában kapott kölcsön kamata

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink