hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem minden vonható le a munkavállaló munkabéréből – mire figyeljen a munkáltató?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkaviszonnyal összefüggésben gyakran felmerül olyan költség, amelyet a munkavállaló magatartása okozott, és azt így a munkáltató a munkabérből le szeretné vonni (például károkozás). A munkabérből való levonás szabályai azonban jogszabályban kerültek rögzítésre, a bérből történő levonás pedig nem az igényérvényesítés elsődleges módja. Lássuk a szabályokat!

Ezeket a tételeket lehet levonni a munkabérből

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 161. §-a alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Ilyen esetben a levonás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján a munkáltató kötelezettsége. A munkáltató emellett a követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Ezzel összefüggésben a Kúria a BH2020.215. számú ügyben kiemelte, hogy a munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Bérfizetésre ezért határidőben a munkáltató akkor is köteles, ha munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet. A bérfizetés elmaradása ugyanis a munkavállaló megélhetését veszélyezteti, így annak részbeni teljesítése is az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául szolgálhat.

Ezek a munkabérből való levonás szabályai

A munkaviszony alapján kapott munkabérből a Vht. 65. §-a alapján legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet tartásdíj (14. §), az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, illetve jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetében.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, mire ügyeljen a munkálható több letiltás esetén, továbbá azt, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér milyen esetben követelhető vissza.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ázsiós tőkeemelés könyvelése a tulajdonosnál

Pölöskei Pálné

adószakértő

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink