Kormányhatározattal módosított vezetői alapbér

Megosztás Tetszik

Maximálhatja-e egy kormányhatározat a vezető állású munkavállalók alapbérét? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy 2026. augusztus 19-én megjelent kormányhatározat az Mt. 208. § (1) bekezdése alá tartozó vezetők alapbérének összegét maximálta, a kormányhatározat 2026. augusztus 20-ától hatályos. Jelenleg több partnerünk vezetőjének munkabére magasabb, mint a kormányhatározat szerint adható munkabér. Véleményünk szerint a tulajdonosi joggyakorlónak (minisztérium) alapítói határozatot és munkaszerződést kell módosítani a határozat szerint visszamenőlegesen. Ez munkajogi pert eredményezhet, mert negatív irányba mozdul el az alapbér összege. Kérdésem továbbá, hogy a kormányhatározatban szereplő Mt. „208. § (1) bekezdése szerinti munkavállalóinak (a továbbiakban: vezető állású munkavállaló)” hivatkozás vonatkozik-e azokra, jellemzően helyettes vezetőkre, akiknek a munkaszerződése nem tartalmazza konkrétan a 208. § (1) bekezdést, de szerepel benne, hogy a vezetőt helyettesíti.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ez egy nagyon érdekes helyzet! Az Alaptörvény T) cikke alapján az általánosan kötelező magatartási szabályt jogszabály állapítja meg. A jogszabályok között szerepel a kormányrendelet, de a kormányhatározat nem jogszabály. A kormányhatározat tipikusan a Kormány saját szervezetére, az alárendelt állami szervekre, miniszterekre, illetve – tulajdonosi joggyakorláson keresztül – állami társaságokra vonatkozó kormányzati döntés. Az állam mint tulajdonos előírhatja a tulajdonosi joggyakorló számára, hogy az érintett társaságok vezetői javadalmazási rendszerét, igazgatósági/felügyelőbizottsági díjazását meghatározott keretek között alakítsa át. A hatályon helyezett kormányhatározat a minisztereknek volt címezve és határidővel kérte fel őket a helyzet felülvizsgálatára. A szóban forgó kormányhatározat azonban címzettet sem tartalmaz. Az Ön által jelzett helyzet valóban problémás, egyoldalú, ráadásul hátrányos módosításra lehetőség nincsen. Itt mindenképpen az IM-től kérnék iránymutatást az Ön helyében, melyet ha lehet, nekünk is küldjön meg, hogy feldolgozzuk.

Ami az Mt. 208. § (1) szerinti vezető állású munkavállalót illeti, vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető). Ezt nem kell munkaszerződésben kikötni, mert törvény alapján ez a helyzet. A jelenlegi szabályozás a kommentár szerint lényegesen pontosítja azt a kérdést, hogy a vezető helyettesei közül kit kell vezető állású munkavállalónak tekinteni, és szűkíti a korábbi személyi kört. A vezető helyettesei közül csak az minősül vezető állású munkavállalónak, aki egyfelől az első számú vezető közvetlen irányítása alatt áll és – részben vagy egészben – az első számú vezető helyettesítésére is jogosult.

A helyettesnek tehát két feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyban kell állnia a vezetővel, másrészt jogosultnak kell lennie – legalább bizonyos jogok tekintetében – a vezető helyettesítésére. Önmagában a „helyettes” elnevezés használata még nem bizonyítja az érintett vezetői jogállását. Meg kell tehát vizsgálni a munkakör tartalmát, és figyelembe kell venni a munkavállalónak az adott munkáltatói szervezetben való hierarchikus elhelyezkedését és az ehhez kapcsolódó hatás- és feladatköröket.

Kapcsolódó cikkeink:

• Vezető vagy nem vezető? Az itt a kérdés
• A kollektív szerződés hatálya kiterjed a vezető állású munkavállalóra?
• Fizethető-e euróban a munkabér?
• Az Adózóna válaszol: vezető tisztségviselők felelőssége kényszertörlési eljárás esetén