Távmunka költségtérítése: kötelezettség vagy lehetőség?

Megosztás Tetszik

Ha valaki teljes egészében home office-ban, azaz távmunkában dolgozik, igényt tarthat-e a költségtérítésre (minimálbér 10 százaléka)? Kötelező-e adni? Szükséges-e munkaszerződésbe foglalni a távmunka tényét, vagy elég egy tájékoztató a munkarendről? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az Mt. 51. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni. Ez az általános szabály irányadó a távmunkavégzés esetében is.

A költségek elszámolásának szabályait és feltételeit az szja-törvény rögzíti. A 3. számú mellékletének II./11. pontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg – ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része – igazolás nélkül elszámolható költség, feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben az „I. Jellemzően előforduló költségek” alcím 24. pont c) és d) alpontja alapján költséget nem számol el.

Ez a következőket jelenti. Az említett 24. pont c) és d) alpont szerint elszámolható költség
„c) az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),
d) a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni”.

Azaz az adómentes juttatások körében beszélhetünk tételes költségelszámolásról és átalány költségtérítésről:

• tételes költségelszámolás esetén a költségtérítés alapját képezheti az internethasználat díja, egyes számítástechnikai eszközök és adott esetben a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlan bérleti díja és rezsiköltségei is;
• átalány költségtérítésként a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg határozható meg, feltéve, ha a tételes költségelszámolásra nem kerül sor.

A távmunkavégzéssel összefüggésben felmerült, igazolás nélkül elszámolható költségek mértéke tekintetében elsődlegesen a felek megállapodása az irányadó, figyelembe véve a fenti felső korlátot, amely összeget, ha a munkavállaló nem végez egész hónapban távmunkát, akkor arányosítani kell. Kérdésére válaszolva: nem munkáltatói kötelezettségről, hanem lehetőségről van szó. Erre a juttatásra a munkavállalónak nincs jogosultsága, azonban az Mt. fent idézett rendelkezésére hivatkozva igényt tarthat a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeinek megtérítésére a költségek igazolásának terhe mellett. Nem tiltott a plafonösszegnél magasabb összegű kifizetés sem, az e feletti rész már adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Távmunkavégzésre csak a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor, így igen, szükséges ezen megállapodás munkaszerződésbe foglalása. Ebben a feleknek minden olyan kérdésről érdemes rendelkezniük, amely a távmunkavégzésre vonatkozik.