hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Turisztikai idénymunkások foglalkoztatása: a főbb szabályok

  • adozona.hu

Hogyan kell kiadni a szabadnapokat és a szabadságot, napi 12 órára milyen díjazás illeti meg a turisztikai idénymunkásokat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Turisztikai idénymunkásokat foglalkoztat a cég. 90 napra jelentettük be őket. Naponta 12 órát dolgoznak. Kérdés, hogy kell kiadni a szabadnapokat és a szabadságot (hány napot dolgozhatnak egybefüggően, vasárnapi munkavégzésért jár-e plusz szabadnap)? Napi 12 órára milyen díjazás illeti meg őket? Jelenléti ív vezetése kötelező-e ? Illetve mivel igazoljuk a ledolgozott órákat?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A turisztikai idénymunka a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Ezen fogalom szerinti kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek az alábbiak minősülnek: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

A 120 nap folyamatosan ledolgozható, míg például alkalmi munkánál a munkaviszony legfeljebb 5 egymást követő nap, egy hónapban legfeljebb 15 nap lehet.

Az egyszerűsített foglalkoztatás során a munkaviszony létesítése, megszüntetése, tartalmának meghatározása az Mt.-ben foglaltaktól kedvezőbben, egyes szabályok alkalmazásának kötelezettsége nélkül, „egyszerűsített módon” valósulhat meg.

Így például minta-munkaszerződés használata esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat és a munkabér elszámolásáról sem kell írásbeli tájékoztatást adni a munkavállaló részére, a napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül, nem kell alkalmazni a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztásának, a szabadság kiadásának rendelkezéseit, illetve a határozott idejű munkaviszony meghosszabbításánál előírt kötelező törvényes feltételeket.

Ha azonban a munkáltató nem az Efo. törvény melléklete szerinti mintaszerződést alkalmazza, abban az esetben kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt.

Egyebekben a szabályozás egyező a hagyományos munkaviszonyéval, így a heti pihenőnap és pihenőidő tekintetében is. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

Ennek alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Az Mt. 106. § szerint a munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Ugyanakkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – a heti pihenőidő helyett a heti pihenőidőnek havonta legalább egy alkalommal vasárnapra történő beosztása mellett – a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

A napi munkaidő beosztásának szabályai a következők:

– a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet,

– a beosztás szerinti napi munkaidő alsó határától részmunkaidő alkalmazása esetén el lehet térni,

– a beosztás szerinti napi munkaidő leghosszabb időtartama 12 óra,

– a beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra,

– a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidőbe a rendkívüli munkaidőnek minősülő beosztástól eltérő munkaidőt be kell számítani.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén is alkalmazni kell a fenti, legfeljebb napi 12 óra tartamú munkavégzésre vonatkozó korlátozást (melybe a rendkívüli munkavégzés tartamát is bele kell számítani). Ennél hosszabb tartamra beosztani a munkavállalót csak a készenléti jellegű munkakörben, illetve abban az esetben lehet, ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

A vasárnapi munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem korlátozott.

Ha egyetlen napra alkalmazná a munkáltató a munkavállalót, a napi 12 óra tartamú munkavégzésért a munkavállaló 12 órára alapbérre és mellette – a 8 órán felüli munkavégzésre figyelemmel – további 4 órára 50% bérpótlékra jogosult. Ennek oka tehát, hogy munkaviszony csak napi 8 óra tartamú foglalkoztatásra jöhet létre, kivéve a fenti két esetet.

Más a helyzet akkor, ha például 3 napra jön létre az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony, az összesen 8*3 óra tartamot jelentene. Ha hétfőn 12 órát, kedden 8 órát, szerdán 4 órát dolgozna a munkavállaló, akkor nem merül fel túlmunka, mert hiába dolgozott 12 órát hétfőn, a napra a munkaidő mértéke nem haladja meg a 24 órát.

Ha rendszeresen 12 órát dolgoznak a munkavállalók (értelemszerűen pihenőnap és pihenőidő kiadása mellett), abban az esetben minden napra meg kell fizetni a 4 óra rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot.

Ugyanakkor utalni kívánok arra, hogy a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Azt ugyan kifejezetten nem tartalmazza a törvény, hogy a munkáltató mikor rendelhet el rendkívüli munkavégzést (a korábbi Mt. szerint erre csak csak különösen indokolt esetben kerülhetett sor), de a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés, méltányos mérlegelés alapelveihez azonban kötve van.

Az Mt. 101. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely esetekben osztható be vasárnapra rendes munkaidőben a munkavállaló. Lényeges, hogy az ide tartozó munkavállalók nem mindegyike jogosult vasárnapi pótlékra, csak azok, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben. 

Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra.

Az 50% mértékű vasárnap pótlék abban az esetben jár, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kizárólag azért osztható be, mert a foglalkoztatására több műszakos tevékenység keretében kerül sor, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál kerül sor az alkalmazására.

A fent jelzett „kizárólag” feltétel azért lényeges, mert ha bármely más eset alapján elrendelhető a vasárnapi munkavégzés, a munkáltatók nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló nem jogosultak vasárnapi pótlékra. Utalnék azonban arra, hogy ha munkaszüneti napon végeznének munkát a munkavállalók, akkor mindenképpen jogosultak lennének 100% mértékű bérpótlékra.

Ami még érdekes lehet: a törvény az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony tartamát naptári napban határozza meg. Ebből következően, ha a foglalkoztatás például egyik nap 22.00 órakor kezdődik és másnap 2.00 óráig tart, akkor két napra kell a munkavállalót bejelenteni és kétnapi közterhet kell megfizetni, két nap kerül felhasználásra a keretből.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban szabadságra jogosult a munkavállaló ebben a foglalkoztatási formában is.

A szabadságnapok számítása során arányosítani kell.

Példa a számításra: a munkáltató turisztikai idénymunkára létesít munkaviszonyt egy 42 éves, háromgyermekes férfi munkavállalóval egybefüggő 90 napra. A munkavállalót naptári évenként (20 munkanap alapszabadság és 8 munkanap életkor alapján és 7 munkanap gyermekek után járó pótszabadság, összesen) 35 munkanap szabadság illeti meg. Ebben az esetben 90 munkanapra: 35/365 nap x 90 nap = 8,63 nap, a kerekítés szabályai 8 munkanap szabadságra jogosult a munkavállaló.

Mit jelent az, hogy a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések nem irányadók? Olyan szabály tartozik ide, mint például a szabadság időpontját a munkáltató állapítja meg a munkavállaló meghallgatását követően. Évente 7 munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja (még akkor is, ha nincs próbaidő kikötve).

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

A munkavállalónak az erre irányuló igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, a munkáltató pedig a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles közölni. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén ezek a szabályok tehát nem kötik a feleket.

A szabadságot – összhangban az Mt. általános szabályaival – pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges. Így azt a munkáltató vagy kiadja szabadnapra, vagy akár munkanapra is, vagy a munkaviszony megszűnésekor megváltja.

A munkavállalót arra a napra is be kell jelenteni, amikor részére szabadságot adott ki a munkáltató (kivéve, amikor megszűnik a munkaviszony), az pénzben csak a munkaviszony megszűnésekor váltható meg.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Részesedés szerzése – könyvelés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Behajthatatlan követelés áfájának visszatérítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X