hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Turisztikai idénymunkások foglalkoztatása: a főbb szabályok

  • adozona.hu

Hogyan kell kiadni a szabadnapokat és a szabadságot, napi 12 órára milyen díjazás illeti meg a turisztikai idénymunkásokat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Turisztikai idénymunkásokat foglalkoztat a cég. 90 napra jelentettük be őket. Naponta 12 órát dolgoznak. Kérdés, hogy kell kiadni a szabadnapokat és a szabadságot (hány napot dolgozhatnak egybefüggően, vasárnapi munkavégzésért jár-e plusz szabadnap)? Napi 12 órára milyen díjazás illeti meg őket? Jelenléti ív vezetése kötelező-e ? Illetve mivel igazoljuk a ledolgozott órákat?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A turisztikai idénymunka a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Ezen fogalom szerinti kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek az alábbiak minősülnek: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

A 120 nap folyamatosan ledolgozható, míg például alkalmi munkánál a munkaviszony legfeljebb 5 egymást követő nap, egy hónapban legfeljebb 15 nap lehet.

Az egyszerűsített foglalkoztatás során a munkaviszony létesítése, megszüntetése, tartalmának meghatározása az Mt.-ben foglaltaktól kedvezőbben, egyes szabályok alkalmazásának kötelezettsége nélkül, „egyszerűsített módon” valósulhat meg.

Így például minta-munkaszerződés használata esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat és a munkabér elszámolásáról sem kell írásbeli tájékoztatást adni a munkavállaló részére, a napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül, nem kell alkalmazni a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztásának, a szabadság kiadásának rendelkezéseit, illetve a határozott idejű munkaviszony meghosszabbításánál előírt kötelező törvényes feltételeket.

Ha azonban a munkáltató nem az Efo. törvény melléklete szerinti mintaszerződést alkalmazza, abban az esetben kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt.

Egyebekben a szabályozás egyező a hagyományos munkaviszonyéval, így a heti pihenőnap és pihenőidő tekintetében is. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

Ennek alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Az Mt. 106. § szerint a munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Ugyanakkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – a heti pihenőidő helyett a heti pihenőidőnek havonta legalább egy alkalommal vasárnapra történő beosztása mellett – a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

A napi munkaidő beosztásának szabályai a következők:

– a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet,

– a beosztás szerinti napi munkaidő alsó határától részmunkaidő alkalmazása esetén el lehet térni,

– a beosztás szerinti napi munkaidő leghosszabb időtartama 12 óra,

– a beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra,

– a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidőbe a rendkívüli munkaidőnek minősülő beosztástól eltérő munkaidőt be kell számítani.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén is alkalmazni kell a fenti, legfeljebb napi 12 óra tartamú munkavégzésre vonatkozó korlátozást (melybe a rendkívüli munkavégzés tartamát is bele kell számítani). Ennél hosszabb tartamra beosztani a munkavállalót csak a készenléti jellegű munkakörben, illetve abban az esetben lehet, ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

A vasárnapi munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem korlátozott.

Ha egyetlen napra alkalmazná a munkáltató a munkavállalót, a napi 12 óra tartamú munkavégzésért a munkavállaló 12 órára alapbérre és mellette – a 8 órán felüli munkavégzésre figyelemmel – további 4 órára 50% bérpótlékra jogosult. Ennek oka tehát, hogy munkaviszony csak napi 8 óra tartamú foglalkoztatásra jöhet létre, kivéve a fenti két esetet.

Más a helyzet akkor, ha például 3 napra jön létre az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony, az összesen 8*3 óra tartamot jelentene. Ha hétfőn 12 órát, kedden 8 órát, szerdán 4 órát dolgozna a munkavállaló, akkor nem merül fel túlmunka, mert hiába dolgozott 12 órát hétfőn, a napra a munkaidő mértéke nem haladja meg a 24 órát.

Ha rendszeresen 12 órát dolgoznak a munkavállalók (értelemszerűen pihenőnap és pihenőidő kiadása mellett), abban az esetben minden napra meg kell fizetni a 4 óra rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot.

Ugyanakkor utalni kívánok arra, hogy a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Azt ugyan kifejezetten nem tartalmazza a törvény, hogy a munkáltató mikor rendelhet el rendkívüli munkavégzést (a korábbi Mt. szerint erre csak csak különösen indokolt esetben kerülhetett sor), de a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés, méltányos mérlegelés alapelveihez azonban kötve van.

Az Mt. 101. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely esetekben osztható be vasárnapra rendes munkaidőben a munkavállaló. Lényeges, hogy az ide tartozó munkavállalók nem mindegyike jogosult vasárnapi pótlékra, csak azok, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben. 

Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra.

Az 50% mértékű vasárnap pótlék abban az esetben jár, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kizárólag azért osztható be, mert a foglalkoztatására több műszakos tevékenység keretében kerül sor, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál kerül sor az alkalmazására.

A fent jelzett „kizárólag” feltétel azért lényeges, mert ha bármely más eset alapján elrendelhető a vasárnapi munkavégzés, a munkáltatók nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló nem jogosultak vasárnapi pótlékra. Utalnék azonban arra, hogy ha munkaszüneti napon végeznének munkát a munkavállalók, akkor mindenképpen jogosultak lennének 100% mértékű bérpótlékra.

Ami még érdekes lehet: a törvény az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony tartamát naptári napban határozza meg. Ebből következően, ha a foglalkoztatás például egyik nap 22.00 órakor kezdődik és másnap 2.00 óráig tart, akkor két napra kell a munkavállalót bejelenteni és kétnapi közterhet kell megfizetni, két nap kerül felhasználásra a keretből.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban szabadságra jogosult a munkavállaló ebben a foglalkoztatási formában is.

A szabadságnapok számítása során arányosítani kell.

Példa a számításra: a munkáltató turisztikai idénymunkára létesít munkaviszonyt egy 42 éves, háromgyermekes férfi munkavállalóval egybefüggő 90 napra. A munkavállalót naptári évenként (20 munkanap alapszabadság és 8 munkanap életkor alapján és 7 munkanap gyermekek után járó pótszabadság, összesen) 35 munkanap szabadság illeti meg. Ebben az esetben 90 munkanapra: 35/365 nap x 90 nap = 8,63 nap, a kerekítés szabályai 8 munkanap szabadságra jogosult a munkavállaló.

Mit jelent az, hogy a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések nem irányadók? Olyan szabály tartozik ide, mint például a szabadság időpontját a munkáltató állapítja meg a munkavállaló meghallgatását követően. Évente 7 munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja (még akkor is, ha nincs próbaidő kikötve).

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

A munkavállalónak az erre irányuló igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, a munkáltató pedig a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles közölni. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén ezek a szabályok tehát nem kötik a feleket.

A szabadságot – összhangban az Mt. általános szabályaival – pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges. Így azt a munkáltató vagy kiadja szabadnapra, vagy akár munkanapra is, vagy a munkaviszony megszűnésekor megváltja.

A munkavállalót arra a napra is be kell jelenteni, amikor részére szabadságot adott ki a munkáltató (kivéve, amikor megszűnik a munkaviszony), az pénzben csak a munkaviszony megszűnésekor váltható meg.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiskorú bevétele legálisan

Lepsényi Mária

adószakértő

Online számlázás

Nagy Norbert

adószakértő

Anyagkészlet felhasználása

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close