Titoktartás vs. versenytilalom

Megosztás Tetszik

A munkavállaló a munkáltató jogos, gazdasági érdekeit több módon is sértheti. Ennek egyik formája a titoktartási kötelezettség sérelme, másik pedig a versenytilalom megszegése. A két jogintézmény különbségeit az alábbiakban mutatjuk be.

A titoktartási kötelezettség korlátlan

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. § (4) bekezdése alapján a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.

Az üzleti titok fogalmát, illetve az üzleti titok megsértésének szankcióit az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény határozza meg. Ilyen üzleti titoknak minősülhet a munkáltató belső folyamatainak rendje, a beszállítói árak, a partnerekkel kötött szerződések feltételei stb. A munkavállaló az üzleti titkon túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A titoktartással összefüggésben fontos szabály, hogy az a munkavállalót nem csupán a munkaviszony folyamán, hanem annak megszűnését követően is ugyanolyan terjedelemben terheli. Amennyiben pedig ezt a kötelezettségét megszegi, kártérítés érvényesíthető vele szemben. A titoktartási kötelezettséget a jogszabály telepíti, nem kizárt azonban az, hogy a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződésben meghatározzák ennek jellemző eseteit, illetve szankciót is kikössenek az egyes jogsértésekhez (pl. kötbér).

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a versenytilalom díjfizetés nélkül meddig áll fenn, illetve a versenytilalmi megállapodás megkötésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni!