hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Táppénzről visszatérőnek felmondanának. Mennyi lesz a végkielégítés?

  • adozona.hu

„Van egy munkavállalónk, aki 2016.01.01-jétől dolgozik cégünknél. Ez a munkavállaló 2018.09.15-étől táppénzen van folyamatosan, és ennek 1 éves időtartam letelte után szeretne visszajönni cégünkhöz dolgozni. Átszervezések, valamint egészségi állapota miatt nem tudunk neki munkát biztosítani. Ezért felmondanánk neki. Kérdésem, hogy ha az üzemorvos nem engedi dolgozni, felmondás esetén jár-e neki végkielégítés? A táppénzes időszak miatt mennyi végkielégítés jár neki, és a kiszámítás módja is érdekelne.” Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi vélemény szerint a munkavállaló a munkaköre ellátásra nem alkalmas, abban az esetben ez jogszerű felmondási okot jelent. Ebben az esetben jogosult lesz végkielégítésre az alábbiakra figyelemmel.

Végkielégítés valóban nem jár automatikusan a munkaviszony megszűnésekor: az megilleti a munkavállalót

♦  a munkáltató felmondása esetén (a munkáltató működésével összefüggő okból vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességére tekintettel),
♦  a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén,
♦  ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá,
♦  ha az azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása (jogszerű munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén ugyanis úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató szüntette volna meg a munkaviszonyt felmondással).

Azaz felmondás esetén sem mindig illeti meg a dolgozót, így, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár részére a végkielégítés.

A végkielégítés rendeltetése ugyanis az, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – az újrakezdés elősegítéséhez anyagi ellátást biztosítson. A másik oldalról nézve az a célja, hogy a munkáltatót visszatartsa a meggondolatlan munkaviszony megszüntetéstől.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkáltatónál meghatározott ideig fennálljon. Mértéke az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan növekszik. A védett korú, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül.

Munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama

Végkielégítés mértéke

Védett korban lévő munkavállaló esetén

legalább 3 év

1 havi távolléti díj

további 1 havi távolléti díj (összesen tehát 2)

legalább 5 év

2 havi távolléti díj

további 1 havi távolléti díj (összesen tehát 3)

legalább 10 év

3 havi távolléti díj

további 2 havi távolléti díj (összesen tehát 5)

legalább 15 év

4 havi távolléti díj

további 2 havi távolléti díj (összesen tehát 6)

legalább 20 év

5 havi távolléti díj

további 3 havi távolléti díj (összesen tehát 8)

legalább 25 év

6 havi távolléti díj

további 3 havi távolléti díj (összesen tehát 9)

Ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (az Mt. 294. § (1) bek. g) pontja alapján), nem jár részére végkielégítés.

A végkielégítésre jogosító időtartam szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (például mert fizetés nélküli szabadságon volt). Kivétel a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.

A fentiekre figyelemmel, ha a munkavállaló táppénzben részesül, párhuzamosan munkabér nem fizethető ki részére, így a kérdés szerinti munkavállalóra részére a munkáltató nem köteles végkielégítést fizetni. A keresőképtelenség tartamából, ha az egybefüggő napok betegszabadsággal kezdődtek, abban az esetben 15 + 30 nap vehető figyelembe. A 15 napra a munkavállaló kapott munkabért (távolléti díj 70 százalékát), a következő 30 nap pedig a táppénzes időszak. Ha pedig táppénzzel kezdődtek az egybefüggő napok, abban az esetben a 31. nap már nem számítható bele.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Új építésű lakás áfája továbbértékesítés esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Jövedéki adóraktár

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Tervezés díja a fordított adózás rendszerében

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X