Rendkívüli felmondás elérhetetlen dolgozónak

Megosztás Tetszik

Beteg volt, majd munkáltatója nem érte el a dolgozót. Megszüntethető-e munkaviszonya rendkívüli felmondással? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: Munkavállalónk 2016. 03. 05-étől folyamatosan keresőképtelen volt, táppénzben részesült 2017. 03. 04-éig. Társaságunk nem kifizetőhely, így a táppénzt az egészségbiztosító folyósította. Dolgozónk a táppénzes papírjait közvetlenül az egészségbiztosítónak postázta, és nekünk nem adott le másolatot belőle. Távollétét nem igazolta. Megpróbáltuk felszólítani erre, de telefonon nem tudtuk elérni, a tértivevényes levél visszajött a lakcíméről „nem kereste” jelzéssel. Háziorvosától azt az információt kaptuk, hogy 2017. 03. 04-éig volt táppénzes állományban, és nem indult rehabilitációs eljárás. Munkahelyén nem jelentkezett azóta sem. Kérdésem az lenne, hogy azonnali hatállyal rendkívüli felmondással megszüntethető-e a munkaviszonya? Mi a teendő, ha nem tudjuk közölni vele a felmondást? Milyen fizetési kötelezettség terhel bennünket a szabadságmegváltáson kívül?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az igazolatlan távollét megalapozza mind a felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást (ez a rendkívüli felmondás hatályos a munka törvénykönyve – Mt. – szerinti elnevezése). Amennyiben ez képezné a jogviszony-megszüntetés indokát, az előzményi keresőképtelenségre tekintettel – általában véve – a munkáltató írásban is megkeresheti az egészségbiztosítási szervet annak érdekében, hogy tájékoztassák a munkavállaló aktuális helyzetéről. Mivel a munkáltatót terheli az együttműködés, a jóhiszemű és tisztességes eljárás kötelezettsége, így ez tekinthető a legkörültekintőbb eljárásnak, de kifejezetten ilyen kötelezettsége nincs az Mt. alapján. Jelen esetben az ezirányú megkeresés sem vezetne eredménye, hiszen egy év elteltével nem jogosult táppénzre a dolgozó. Sőt, a munkáltató a háziorvost is megkereste (javaslom, ennek is legyen írásbeli nyoma).

A legfontosabb: a munkavállalót nagyon helyesen írásban is felszólították távolléte igazolására.

Az Mt. 24. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni”.

A fenti b) pont alapján beállt a kézbesítési vélelem, azaz akként kell tekinteni, hogy a munkavállalóval közlésre került a felszólító levél.

Ettől kezdve a munkáltatónak két lehetősége van:

1. Közölheti a megfelelően indokolt, jogorvoslati kioktatással (tehát, hogyha sérelmezi a dolgozó, 30 napon keresettel fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz) ellátott megszüntető jognyilatkozatot, azaz a tervezett azonnali hatályú felmondást.

2. Az is jogszerű megoldás, ha a munkáltató kiállítja az Mt. 80. § (2) bekezdése szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, majd azokat postai úton megküldi a munkavállaló részére. Mellékel hozzá egy kísérőlevelet, jelezve, hogy a dolgozó ráutaló magatartással maga szüntette meg a munkaviszonyát, ugyanis x nap óta (ez az utolsó nap, amikor még igazolása van a munkáltatónak a keresőképtelenségről) nem jelent meg munkahelyén munkavégzés céljából, távollététét nem mentette ki, a munkáltató ezirányú megkeresése sem vezetett eredményre.

Az azonnali hatályú felmondás esetén, amennyiben időközben előkerülne a dolgozó és munkaügyi bírósághoz fordulna, a munkáltatónak kell tudnia bizonyítani a leírt indokolás valóságát, okszerűségét, és valóságosságát. Ezzel szemben a második esetben, egy esetleges perben a munkavállalónak kellene bizonyítania, hogy miért nem igazolta távollétét, vagy oka volt annak, hogy nem vette át a munkáltató felszólító levelét, illetve, hogy a személyét érintő olyan ok merült fel, mely következtében nem volt lehetősége kimenteni távollétét.

Ha a munkavállaló ezúttal sem venné át a küldeményt, beáll a kézbesítési vélelem a fenti 24.  § (2) bekezdése szerint annak függvényében, hogy mi szerepel a postai visszajelzésen. Ennek következtében ezen időpontban a jogviszony megszüntető nyilatkozatot közöltnek kell tekinteni, és ezzel megkezdődik a keresetindítási határidő.

A munkavállaló az Mt. alapján mindkét esetben kizárólag felhalmozódott szabadsága pénzbeli megváltására jogosult.