Quiet quitting, avagy az épphogy csak dolgozó munkavállaló esete: mit tehet a munkáltató?

Megosztás Tetszik

Egyre gyakrabban használt munkaügyi fogalom a "quiet quitting", amely a Covid-19 járvány következményeként hatványozottan előtérbe kerülő jelenséget írja le: azt a helyzetet, amikor a munkavállaló nem mond fel, de csak a minimum munkavégzési követelmények teljesítésére törekszik, nem motivált, nem szocializálódik, mindennapi szóhasználattal élve "elvan”.

A quiet quitting, azaz a csendes kilépés munkavállalói szemlélete könnyen szembeállítható azzal a tulajdonos szemléletű munkavállalással, amikor a munkavállaló munkájára úgy tekint, mintha a saját cégének termelne, eltökélt, fejlődni kíván, saját ötletekkel támogatja a szervezet előre menetelét. Míg utóbbi attitűd a munkáltatók érdekeivel összhangban van, az előbbi munkahelyi konfliktust eredményezhet.

A jelenség leírása még nem tökéletesen kiforrott, mást és mást értenek alatta a szakértők, cikkünkben megkíséreljük munkajogi szempontból minősíteni a jelenséget. Amit rögtön a legelején érdemes tisztázni, hogy – bár a quitting szó ezt sugallja – nem ténylegesen kilépő, azaz munkaviszonyt megszüntető kollégák körét értjük a jelenség alatt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben rámutatunk arra, mennyire fontos, hogy a munkáltatók felismerjék a dolgozók motiválatlanságát, és megfelelő ösztönzőkkel kreatívabb, lelkesebb munkavégzésra sarkallják a munkavállalókat!