hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pedagógussztrájk: itt a válasz, lehet-e kevesebb fizetést adni

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Április 20-ára egész napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Sztrájkbizottsága. Milyen következményekkel járhat ez a pedagógusok bérére nézve? Elrendelhető-e a kieső tanórák pótlása?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a sztrájk meghirdetéséről szóló tájékoztatásában jelezte az EMMI felé, hogy a kormány képviselőjével folytatott egyeztető eljárás eredménytelenségére figyelemmel április 20-ára egész napos sztrájkot hirdet az ország valamennyi köznevelési intézményében. A pontokba szedett sztrájkkövetelés és az elégséges szolgáltatás biztosítása körében tett javaslata mellett kezdeményezte, hogy a sztrájkban résztvevő dolgozók kapják meg a sztrájk miatt kieső időre járó díjazásukat. A miniszteri válasz a törvényre hivatkozással ezen igényt elutasította.

Nézzük meg, hogyan is rendelkezik a sztrájkról szóló törvény. Eszerint a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok. Ezen főszabály alól azonban egyedüli kivétel, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidőre a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.

A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.

A „kiesett munkaidőre” figyelemmel a következő lépés annak vizsgálata, hogyan alakul a pedagógusok munkaideje. Nagyon egyszerűen fogalmazva: a 40 órás teljes heti munkaidő 3 részre osztható: a kötött, ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, valamint az e feletti, szabad rendelkezés alá eső munkaidő.

A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének a 80 százalékát az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. Ez a kötött munkaidő, amely a következőképpen oszlik meg:

– A teljes munkaidő 55-65 százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Ezt nevezzük neveléssel-oktatással lekötött munkaidőnek, mely heti 22-26 órát jelent.

– A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

A pedagógus a munkaidő fennmaradó részében (8 óra) a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni, azaz eldöntheti, mikor teljesíti a munkaidőnek ezt a fennmaradt részét. A beosztás szóból arra lehet következtetni, hogy folytathatja a kötött munkaidőt is, de meg is szakíthatja a munkavégzést, akár több alkalommal is. Van tehát a pedagógusnak 8 órányi munkaideje, amit maga jogosult beosztani, felhasználni. Az nincs szabályozva a törvényben, hogy ezt mikor kell „kiadni”.

Táblázattal szemléltetve:

Kötött munkaidő (heti)

Kötetlen munkaidő(heti)

40 óra 80 százaléka = 32 óra (az intézményvezető dönt)

 

 

 

 

40 óra 20 százaléka = 8 óra
(a pedagógus dönt)

A teljes munkaidő oktatással-neveléssel lekötött része (heti)

 

Fennmaradó rész a kötött munkaidőből(heti)

a 40 óra 55-65 százaléka = 22-26 óra

tanórai és egyéb foglalkozások megtartása

 

32 óra az 55-65 százalék függvényében: 10-6 óra

– nevelést-oktatást előkészítő feladatok;
– neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatok;
– tanulói felügyelet;
– eseti helyettesítés

A munkabeszüntetés fentiek szerinti jogszerű következménye, hogy a munkáltató annak idejére nem köteles munkabért (illetményt) fizetni.

A gyakorlatban a munkaadó a hónap végén egybeveti a munkaidő-nyilvántartást és a beosztást (tantárgyfelosztást), majd ennek eredménye alapján számfejti a bért. Így ha a pedagógusnak az adott napon (nevezetesen például e hét szerdán) éppen nincs egyetlen kötelező tanítási órája, foglalkozása sem, azt számon sem lehet kérni rajta, hiszen nem szerepel a beosztásban.
Ebből következően, ha az a pedagógus vesz részt a sztrájkban, akinek a munkabeszüntetés alatt nincs tanórája (beosztása), a havi illetményére változatlan összegben jogosult, a „sztrájk miatt kieső idő” nem értelmezhető.

Azok a pedagógusok azonban, akiknek tanórájuk, foglalkozásuk lenne a sztrájk ideje alatt, ezen kieső időre nem részesülnek díjazásban. Ez a passzusa a törvénynek azonban megengedi a leírtaktól való eltérést, vagyis a jogszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a munkáltató mégis kifizesse az erre az időtartamra eső bért is. Arra is volt már példa, hogy a munkáltató magasabb összegű távolléti díjat fizetett a sztrájkolóknak, mint ami munkavégzés esetén járt volna.

Mi lesz az elmaradt órákkal?

Arra nézve nem találunk jogszabályi rendelkezést, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidőt kell-e pótolni, ha igen, mikor köteles ennek eleget tenni a pedagógus.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szellemiségét vizsgálva, a 30. paragrafus (3) bekezdésében olvashatjuk, hogy a fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. Ha ezt lefordítjuk a sztrájk esetére, arra a következtetésre jutunk, hogy akkor rendelhető el a kieső munkaidő pótlása, ha az előírt követelmények átadása, elsajátítása egyébként nem lehetséges.

A 2015/2016. tanév rendjéről szóló 28/2015. EMMI rendelet alapján, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat nem tudja teljes egészében pótolni, lehetőség van az elmaradt tananyag 2016/2017. tanítási évben történő feldolgozására. Ha ezt a rendelkezést alkalmaznánk a sztrájk esetére, az emiatt kieső tanórák pótlására akár szolgálhatna a következő tanév is.

A PSZ honlapján a GYIK segédletében – helyesen – szorgalmazza ezen megoldást (egyébként a fenti mellett) is, ugyanis a sztrájk miatt kieső tanítási nap pótlása nélkül is le lehet zárni a tanítási évet, értékelni lehet a tanulói teljesítményt. (Megítélésem szerint a tanulók jogos érdekeit az első megoldás – tehát az idei tanévben történő ismeret-elsajátítás – feltehetően jobban szolgálná.) Ha a munkáltató mégis intézkedne az órák pótlása érdekében, annak a pedagógus köteles eleget tenni.

Amennyiben a kötött munkaidőt meghaladóan, munkanapon kell a nevelési-oktatási intézményben munkavégzés céljából benntartózkodniuk a tanároknak, a PSZ és a KLIK közötti kollektív szerződés 11. és 13. pontja alapján óradíjat kell a részükre fizetni, mely minden, a kötött munkaidőt meghaladóan benntöltött óra után illeti meg a pedagógust. Számítása kedvezőbb a bérpótléknál, mivel az a közalkalmazott pótlék nélküli illetményének 138,5 osztószámmal megállapított hányada. Annak megállapítása, hogy a kötött munkaidőt a pedagógus túllépte-e, a havi munkaidőre vetítve történik.

A kollektív szerződésnek a heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon végzett munka díjazásához fűzött magyarázata szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (tehát ha szombaton kerülne sor a pótlásra) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlék jár. A munkáltató dönthet azonban akként is, hogy 50 százalékos mértékű bérpótlékot fizet, és másik heti pihenőnapot biztosít.

Emellett a pedagógusnak a kollektív szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén ki kell fizetni az óradíjat is, mivel az már a rendkívüli tanításért jár. A „pedagógus óradíja szombat-vasárnapi tanítás esetén” részhez fűzött indokolás szerint tehát óradíjat kell fizetni a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesített tanórai vagy egyéb foglalkozásért, abban az esetben, ha a pedagógus a 26 óránál, és az eseti helyettesítést meghaladó mértékben tartott tanórai vagy egyéb foglalkozást. Ekkor még lehet, hogy a heti 40 órán belül maradt a pedagógus, az óradíj mégis jár.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sajtóirodájának friss közleménye

A köznevelési intézményben történő sztrájk idején kötelezően megvalósítandó még elégséges szolgáltatásról és annak gyakorlatáról szóló, a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága közötti megállapodást megszegik azok az intézmények, illetve helyi sztrájkbizottságok, amelyek a pedagógusokat akár pozitív, akár negatív irányban nyomás alá helyezik a sztrájkban való részvétel tekintetében. Senki sem kényszeríthető sztrájkra, vagy attól való távolmaradásra. A KLIK elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy sok intézményben közvetve, vagy közvetlenül igyekeznek befolyásolni a szülőket abban, hogy ne vigyék gyermeküket iskolába, mert nem lesz tanítás, azt a látszatot keltve, hogy az iskola minden pedagógusa sztrájkolni kíván, noha erről a szervezethez beérkező panaszok alapján szó sincs. Az intézményfenntartó felhívja a figyelmet, hogy azon tanulók esetében, akik nem mennek a sztrájk idején iskolába, és erről nem kér igazolást az érintett intézmény a szülőtől vagy gondviselőtől, a tanulóval kapcsolatos minden jogi felelősség az iskolát terheli. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elvárja, hogy mind a sztrájkban résztvevők, mind pedig a tanítani kívánó pedagógusok és alkalmazottak a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjanak el, és a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekét tartsák szem előtt.


Ha szeretne többet megtudni a munkajog területét érintő változásokról, jelentkezzen 2016. április 25-ig 30%-os kedvezménnyel a HVG Munkajog-konferenciájára!
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt. osztalékot kap kft.-től

Szipszer Tamás

adószakértő

Kata új szabályok

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás feleség

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close