hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Óriási a bizonytalanság, kinek jár, és kinek nem garantált bérminimum

  • adozona.hu
4

Taxis egyéni vállalkozóra, pincér, pultos, betanított, de szakmunkát végző alkalmazottakra vonatkozik-e a garantált bérminimum – kérdezték olvasóink. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.

"Taxis egyéni vállalkozóra vonatkozik-e kötelezően a garantált bérminimum, hiszen neki is van szakirányú végzettsége, ami nélkül nem is taxizhatna? Tulajdonosként személyesen közreműködik ügyfelem az általa működtetett cukrászdában. A süteményt vásárolják, a fagylaltot ő készíti. Szakmai végzettsége pék. Jól gondolom-e, ez a végzettség megfelel a 21/2010. NFGM-rendeletben meghatározottnak? Ő az ügyvezető. Rá a garantált bérminimum kötelező-e? Pincér, illetve pultos munkakörben foglalkoztat munkavállalókat. Nem feltétlenül szakirányú végzettséggel. Az ő esetükben hogyan kell értelmezni a kétféle minimálbért? Ha a munkavállalónak van szakirányú végzettsége esetleg, akkor kötelező-e a garantált bérminimum, ha nincs, akkor sincs akadálya a foglalkoztatásnak, illetve a minimálbér alkalmazásának?" – kérdezte olvasónk.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a minimálbér megállapításáról és a garantált bérminimumról szóló 430/2016. kormányrendelet szerint – a teljes munkaidő teljesítése esetén – 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér esetén 29 310 forint, napibér esetén 5 870 forint, órabérnél pedig 733 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 926 forint. Az emelt mértékű minimálbért annak kell tehát adni, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és aki ilyen végzettséggel rendelkezik is.

A rendelet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) felhatalmazása alapján készül, és annak hatálya az Mt. munkáltatóira és munkavállalóira terjed ki. Egyéni vállalkozóra nem terjed ki a munka törvénykönyvének hatálya. Ettől független kérdés, hogy a járulékalap szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján szerepe van annak, hogy  az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e. Szakértőnk kiemelte, nem tud arról, hogy a taxis tevékenység középfokú képzettséget igényelne.

A kérdés második részében hivatkozott NFGM-rendelet szerint meleg és hideg ételek felszolgálásához legalább egy, a rendeletben megjelölt képesítéssel rendelkező, azonnali intézkedésre feljogosított személynek kell jelen lennie. Más személyzetre nincs képesítési előírás a rendeletben. Az üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettség megsértésének minősül, ha a munkáltató nem alkalmazza a jogszabályban meghatározott képesítésű munkavállaló(ka)t. Ettől függetlenül garantált bérminimum annak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyhez kapcsolódik képesítési előírás, ami középfokú végzettség, és azzal az a munkavállaló rendelkezik is. A pincér és pultos pozícióhoz sem kapcsolódik képesítési követelmény, noha a pincér középfokú végzettség.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egybehangzó álláspontja szerint vendéglátásra a 21/2010. NFGM-rendelet vonatkozik. A rendelet szerint meleg és hidegételek kiszolgálásához elegendő egy darab, az ott megjelölt képesítéssel rendelkező személy jelenléte:pincér, vendéglátó eladó, vendéglős vagy vendéglátás szervező. Mások (további személyek) vonatkozásában nincs ilyen előírás – magyarázta Kéri Ádám.

Másik olvasónk azt kérdezte, hogy kötelező-e alkalmazni a garantált bérminimumot olyan dolgozóra, aki 7419 FEOR-ban (egyéb kézműipari foglalkozás) van, de iskolai végzettsége nincs hozzá, csak be van tanítva?

A garantált bérminimumra való jogosultságot nem a FEOR határozza meg – szögezte le szakértőnk.

Elsőnek azt kell megnézni, hogy az érintett munkakörre jogszabály, kollektív szerződés, munkáltató gyakorlata stb. előír-e valamilyen szintű végzettséget. Leggyakrabban jogszabály ír elő ilyen követelményt, mint például az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. NFGM-rendelet vagy az ugyanazon tárgykörben született, s azóta lényegében kiüresedett 5/1997. IKIM-rendelet. Ezt pedig minden egyes konkrét munkakörnél meg kell nézni.

Amennyiben a szükséges végzettséget sikerült beazonosítani (ha van ilyen), abban az esetben a szint meghatározása a következő feladat. Ennél a képzések szintjét meghatározó 150/2012. kormányrendelet (OKJ)  meghatározásaira támaszkodunk. Az 1. melléklet tartalmazza az országos képzési jegyzéket, melyhez tartozó jelmagyarázatot a 2. pont  mutatja be. E szerint a 21. szint alsófokú részszakképesítés, a 31. szint alsó középfokú részszakképesítés, a 32. szint alsó középfokú szakképesítés, a 33. szint alsó középfokú szakképesítés ráépülés, a 34. szint és fölötte minősül középfokú szakképesítésnek.

Miután beazonosítottuk a szükséges végzettséget, azt kell megvizsgálni, hogy azzal ténylegesen rendelkezik-e az adott munkavállaló. Amennyiben nem, abban az esetben – pusztán a munkaköre alapján – erre nem szerez jogosultságot. Amennyiben ugyanis így is garantált bérminimumra lenne jogosult, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bér elve sérülne, hiszen annak (bér egyenértékűsége) vizsgálatánál a munkavállaló végzettségét, képzettségét is figyelembe kell venni.

A fordított eset sem jogosít garantált bérminimumra. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy az OKJ szerint a munkavállaló középfokú végzettséggel rendelkezik, ám az a munkakör vonatkozásában nem előírás. Ebben az esetben azért nem jár emelt minimálbér, hiszen a végzettség, képesítés a munkakör vonatkozásában nem számottevő tényező.

OLVASSA EL a témáról írt korábbi cikkünket is!
Kinek jár a havi 161 ezres garantált bérminimum? Így kell megállapítani

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (4)
hómaró

Valóban, nem is nagyon friss (2343/2011. számú munkaügyi elvi határozat). Vajon miért nem lehetett ezt 6 év alatt átemelni a kormányrendeletbe? Nem mindenki jogtudós.
Jó nagy kupleráj van ebben az országban.

dr. Kéri Ádám

Nem a munkakör a döntő és nem is a végzettség. Mindkettőnek jelen kell lennie. EZt a kérdést a Kúria is vizsgálta, így nem is vitatott.

ja54

Kizárólag a FEOR a döntő, 9-es FEOR minimálbér, a többi FEOR bérminimum.
A munkakör a döntő nem a tényleges végzettség.

hómaró

Nem értek egyet. A szakértő által is idézett 430/2016. szerint annak jár a garantált bérminimum, akit legalább középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatnak. E rendelet alapján nem követelmény, hogy a dolgozó rendelkezzen is ilyen szakképzettséggel.
A munkakör tehát önmagában eldönti a kérdést.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink