Munkaügyi ellenőrzés – új törvény

Megosztás Tetszik

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 1-jétől megszűnik a munkaügyi hatóság, helyette foglalkoztatás-felügyeleti hatóság lesz, és hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény is. A munkaügyi ellenőrzés helyett foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés lesz. Az Andersen Magyarország összegyűjtötte a kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Az új törvény elég szűkszavúan fogalmaz, az új hatósági ellenőrzés részletszabályait egy végrehajtási rendelet fogja szabályozni a törvényindokolás szerint. Amint kijön majd a végrehajtási rendelet, jelezzük a további részletszabályokat (pl. mi lesz a kötelező bírságolás esete és mi nem).

Főbb rendelkezések

1. Az új törvény szerint, a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi 2021. március 1-jétől. Minimumkövetelménynek kell tekinteni a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyektől a felek nem térhetnek el. (Tipikusan a minimumszabályok közé tartoznak a jognyilatkozatokra, azok kötelező tartalmára, a jogszabály szerinti kötelező munkaidőre, pihenőidőre, ezek nyilvántartására, vagy a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra irányadó kötelező rendelkezések.)

2. A foglalkoztatás felügyeleti hatóság eljárásában ügyfél az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak, és az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató is, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett.

3. Az eljárás – ahogy eddig is – kizárólag hivatalból indulhat, saját hatósági ellenőrzését nem kérheti a foglalkoztató. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) szabályain túl az ellenőrzés során a hatóság jogosult:

♦ az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére;

♦ az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és taj számának használatára, és e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá tanúként történő meghallgatására.

4. Az ellenőrzés során a hatóság jogosult a foglalkoztató és a foglalkoztatott közti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás jogviszony alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a hatóság jogosult a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató – a következő sorrend szerint – az,
a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,
b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
c) akinek a területén a munkavégzés folyik.

5. Az új törvény alapján a hatóság általános hatáskörrel rendelkezik. A hatóság hatáskörének részletszabályait a végrehajtási rendelet határozza majd meg. A hatóság előzetes értesítés, és engedély hiányában továbbra is ellenőrizhet, ahogy korábban is.

6. Jogszabálysértés esetén a szokásos közigazgatási szabályszegések esetén kiszabható szankciókon felül (pl. figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás) a hatóság alkalmazhatja a további foglalkoztatás megtiltását, és továbbra is kiszabhat munkaügyi bírságot. Külön kormányrendelet a munkaügyi bírság kötelező alkalmazását írhatja elő.

7. Az elévülés a hatóság tudomásszerzésétől számított 1 év a szankciók alkalmazására, a korábbi 3 év helyett. (Kivéve, ha a jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy ha a bíróság, vagy a felügyeleti szerv a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte – ez esetben az elkövetéstől számított 3 év elteltével is alkalmazható szankció.)

8. Ha a foglalkoztató a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére. Ha a foglalkoztató ezen bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól maga állapítja meg.

9. A hatóság által vezetett nyilvántartás ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint eddig, továbbá tartalmazza az adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató természetes személyazonosító adatait, lakcímét, és adóazonosító jelét is. A hatóság a foglalkoztató céges adatait a NAV-tól kapja meg.

10. A részletszabályokat az új törvény nem rögzíti. (Többek között például a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szerinti ellenőrzési irányelv (ellenőrzés tevékenység közzétett listája) nem szerepel az új törvényben, se a bírság kiszabásának kötelező esetei.)