adozona.hu
Munkaviszony megszűnése: mikor és milyen juttatások járnak?
//adozona.hu/koronavirus_jarvany/Mikor_es_milyen_juttatasok_jarnak_a_munkavi_GSXME5
Munkaviszony megszűnése: mikor és milyen juttatások járnak?
Tetszik
Az, hogy mikor milyen járandóságok illetik meg a munkavállalót, mindig a megszűnés jogcímétől függ. Eltérő juttatások járnak abban az esetben, ha a munkáltató él felmondással, ha jogutód nélkül szűnik meg, ha lejár a munkaszerződésben kikötött határozott időtartam, de az atipikus munkaviszonyok megszűnése esetén is. Az időarányosan ki nem adott szabadság pénzbeli megváltására – a jogfolytonosságra figyelemmel a munkajogi jogutódlást kivéve – minden alábbi esetben jogosult a munkavállaló.
A munkáltató felmondása esetén nem jár automatikusan végkielégítés – abban az esetben jogosult rá a munkavállaló, ha a felmondásra a munkáltató működésével összefüggő okból vagy a dolgozó egészségi okkal összefüggő képességére tekintettel kerül sor. Így, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár neki végkielégítés.
A felmondási idő mértéke harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő arányában meghosszabbodik.
Mindig meg kell nézni a munkaszerződést, illetve ha van, akkor a kollektív szerződést is, mert ezek eltérően is szabályozhatják a felmondási idő mértékét.
A munkáltató a felmondása esetén köteles legalább a felmondási idő felére mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (például keresőképtelen beteg).
A felmondási idő azon tartamára, amikor a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, jogszerűen kiadható a szabadság.
A munkavállaló a felmondása esetén nem jogosult végkielégítésre, a felmondási ideje – ha a felek hosszabb időtartamban nem állapodtak meg – harminc nap, mely teljes tartamát köteles munkában tölteni, kivéve, ha attól a munkáltató eltekint és felmenti a munkavégzés alól.
Minden esetben igaz, hogy ha a munkavállaló a felmondási idő alatt lesz keresőképtelen, annak tartama abba beleszámít, azzal a felmondási idő nem hosszabbodik meg.
Közös megegyezés esetén a fenti rendelkezések szintén nem kötik a feleket, szabadon megállapodhatnak végkielégítés fizetésében (akkor is, ha arra nem lenne jogosult a dolgozó felmondás esetén), illetve annak mértékében is. Ha ezt a kérdést nem rendezik a felek a megállapodásban, abban az esetben a munkavállaló – még ha egyébként a munkaviszonyban töltött évek alapján jogosult is lenne – végkielégítésre nem tarthat igényt.
Közös megegyezés esetén a felmondási idő fogalmilag kizárt, de ennek analógiájára a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló munkaviszonya nem az aláírás napján, hanem 1, 2, 3 stb. hónap múlva szűnik meg azzal, hogy szabályozzák ezen időtartamra a munkavállaló kötelezettségeit (meddig kell munkát végeznie, mennyi időre mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, milyen díjazás mellett).
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje az egyéb munkaviszony-megszűnési esetekben járó juttatásokat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)