hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kötetlen munkaidő: kirúgták a dolgozót, mert nem jelent meg személyesen a munkahelyén, a kárfelelősségről döntött a Kúria

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkavállalói kárfelelősség feltételeit vizsgálta a Kúria nemrégiben hozott döntésében. Cikkünkben ismertetjük az ügy fontosabb megállapításait.

Az érintett munkavállaló külpiaci értékesítőként dolgozott. A munkáltató elsősorban a vendéglátóipar, valamint a kiskereskedelem részére gyárt és forgalmaz kávé, forró csokoládé, cappuccino és frappé italporokat.

Az orosz anyanyelvű, hosszabb ideje Magyarországon élő, és magyarul jól beszélő munkavállalóval 2018. szeptember 3-ától létesített határozatlan idejű munkaviszonyt, kereskedelmi tervező-szervező (külkereskedelmi szervező-értékesítő) munkakörre, napi 8 óra munkaidővel. A munkaszerződésben a felek megállapodtak abban, hogy a a munkavállaló feladatait otthonról, kötetlen munkaidőben, telephelyen kívül végzi, azzal, hogy a munkáltató kérésének megfelelően, előre egyeztetett napokon a cég telephelyén látja el a feladatait.

A munkavállaló a munkáját rendszeresen otthonról, számítógépen és telefonon végezte, az általa megtett intézkedésekről, a kapcsolatfelvételekről és azok eredményeiről, valamint az ügyfelek igényeiről, kifogásairól rendszeresen telefonon és e-mailben tájékoztatta felettesét. Vele hetente egy alkalommal személyesen is találkozott a munkáltató telephelyén, ahol 2019. február 18-áig munkamegbeszéléseket folytattak. Ezt követően már nem jelent meg a munkáltató telephelyén.

A munkáltató 2019. március 11-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát,  a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. paragrafusának (2) és (4) bekezdéseiben foglalt magatartási követelmények megsértésére hivatkozva. Intézkedésében az Mt. 179. paragrafusának (1) és (3) bekezdései alapján felszólította a felperest, hogy 4 havi távolléti díjának megfelelő összeget (3 millió 600 ezer forintot) kártérítésként fizessen meg számára.

Elsődleges károkozó magatartásaként a munkavállaló kiközvetítéséért a Dr. T. Kft. munkaerő-közvetítő részére kifizetett 2 millió 700 ezer forint díjazást igényelte. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a munkavállaló tevékenysége nem eredményezett hasznot a munkáltató részére, szerződés megkötésére nem került sor, így elmaradt vagyoni előnye – a felperes helyén alkalmazott új munkavállaló tevékenysége alapján számítottan – 3 748 428 forint volt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogyan döntött az ügyben a Kúria!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Bérleti díj számlázása EU-ba

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink