hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kinek előnyös a törvényben előírtnál hosszabb felmondási idő?

  • adozona.hu

A munka törvénykönyvében rögzítettnél hosszabb felmondási időben szeretne megegyezni munkavállalójával a munkáltató. Köthető ilyen munkaszerződés? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég a munka törvénykönyvében (Mt.) rögzített 15 napos felmondási idő helyett 30 napos felmondási időben állapodna meg a munkavállalójával. Az Mt. 222. § (2) bekezdés b) pontja szerint kollektív szerződés esetén a 15 napos felmondási időtől a munkavállaló javára eltérhet. Érdeklődni szeretnék, hogy a munkavállaló javának minősül-e az, hogy ha a munkáltató felemeli a felmondási idejét 30 napra? Egyik oldalról jó a munkavállalónak, mert ha a munkáltató mond fel mint kölcsönbe adó cég, ekkor több felmondási időre jár pénz, illetve munka jut még neki. Másrészről valóban neki hátrányos, ha a munkavállaló akar felmondani, akkor több felmondási időt kell ledolgoznia. Tehát az a kérdés, hogy mi a munkavállaló érdeke: ha ő számol le, akkor hátrányos lehet, de ha leszámoltatják, akkor viszont előnyös?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nézzük, mit mond a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a kérdésről:

220. § (1) A 66. § (2) bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése.

(2)A felmondási idő tizenöt nap.

222. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés

a) a 214–216. §-aiban,

b) a 217. § (1) bekezdésében,

c) a 218. § (1)–(2) és (4) bekezdés a) és b) pontjaiban

foglaltaktól nem térhet el.

(2) Kollektív szerződés

a) a 218. § (3) bekezdésében,

b) a 220. § (2)–(3) bekezdéseiben,

c) a 219. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban

foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

A fentiekből látható, hogy a felek eltérhetnek a fenti rendelkezéstől, kollektív szerződés pedig csak a munkavállaló javára. A törvény nem definiálja, hogy mi minősül kedvező eltérésnek, az is vita tárgya, hogy mit mivel lehet kompenzálni. Lehet-e a szabadságot csökkenteni és ezért például a munkavállaló távollétét átlagkeresettel számolni távolléti díj helyett (vagy számára több szabadságot biztosítani).

Jelen esetben az a lényeg, hogy a felmondási idő változtatása mint előny (vagy legalábbis nem hátrány) mellett lehet érvelni. Nem gondolom, hogy munkaügyi bíróság előtt ez vesztes érvelés lenne. A munkaviszony célja (rendeltetése) alapvetően a munkavállaló munkájának megőrzése és nem az, hogy minél egyszerűbben szüntethesse meg a munkaviszonyát.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Termőföld átminősítése

Lepsényi Mária

adószakértő

Mezőgazdasági telephely – földértékesítés

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan bérbevétele magánszemélytől

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close