hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Határozott idejű szerződések, bejelentési kötelezettség: mit kell tudnia a munkáltatónak?

  • Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő, NEXON

Cikkünkben áttekintjük, milyen szabályok vonatkoznak a határozott idejű szerződésre, hogyan kell a hatóságok felé bejelentést tenni, milyen hibákat követnek el leggyakrabban a cégek, és milyen következményekkel kell számolniuk.

A határozott idejű munkaszerződés a magyar munkajog egyik szabályozott jogviszonyformája, amely speciális előírásokhoz kötött. Bár célja a munkáltatók rugalmas munkaerő-gazdálkodásának elősegítése, alkalmazása során számos adminisztratív kötelezettség – különösen a bejelentések pontos teljesítése – hárul a munkáltatóra. Ezen kötelezettségek elmulasztása nemcsak jelentős bírságot, hanem munkaügyi jogvitát is eredményezhet, ezért célszerű a vonatkozó szabályokat részletesen ismerni és következetesen alkalmazni.

Sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy bár a jogviszony ideiglenes, a bejelentési kötelezettségek ugyanúgy, sőt, gyakran szigorúbban érvényesek. Egyetlen elmulasztott bejelentés könnyen több százezer, de akár több millió forintos bírságot is eredményezhet, és a munkáltató reputációját is súlyosan rombolhatja.

Jogszabályi keretek

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 192. paragrafusának (2) bekezdése rögzíti, hogy a határozott idejű munkaviszony időtartama legfeljebb öt év lehet. A szabályozás célja, hogy a munkáltatók ne éljenek vissza a jogintézménnyel ismételt, rövid időtartamú szerződések („szerződésláncolás”) alkalmazásával, ezáltal elkerülve a határozatlan idejű munkaviszonyhoz kapcsolódó garanciák biztosítását.

A bejelentési kötelezettségről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) rendelkezik. Az Art. 1. mellékletének 3.8 pontja alapján a munkáltatónak a biztosítási jogviszony kezdetét, módosítását és megszűnését a NAV felé be kell jelentenie a T1041 számú nyomtatványon.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben – példákon keresztül – ismertetjük,

  • mikor kell bejelentést tenni,
  • milyen tipikus hibák vezethetnek a mulasztáshoz,
  • milyen következményekkel, bírsággal kell számolni!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyerektartás osztalékból

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Adóellenőrzés az OSS rendszerben

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink