hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gyermek után járó pótszabadság mozaikcsaládoknál – példák

  • adozona.hu

Melyik gyermek számít a pótszabadság szempontjából a gyerekek számába a mozaikcsaládoknál? Kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "A gyermek után járó pótszabadsággal kapcsolatban a kérdésem: mely gyermek számít a pótszabadság szempontjából a gyerekek számába, tekintettel a mozaikcsaládokra? Közös háztartásban élők esetén az előző kapcsolatból "hozott gyermekek" és a közös gyermekek közül kik számítanak bele, illetve befolyásolja-e ezt az, hogy az anya és az apa házasok-e, vagy nyilvántartott élettársak, vagy "csak" együtt élnek?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb

»  egy gyermeke után 2,

» két gyermeke után 4,

» kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

Amit gyakran elfelejtenek a munkáltatók: a fenti mérték fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként 2 munkanappal nő.  

A definícióból kiolvasható, hogy ez a fajta pótszabadság a munkavállalót illeti meg, melybe mind az anya, mind az apa külön-külön beletartozik.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

A jogosultság megállapításához szükséges néhány fogalom tisztázása.

Kit tekint gyermeknek a törvény? A családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 4. § k) pontja szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a törvény 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint: „a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt”.

Ki minősül fogyatékos gyermeknek? Az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

Igyekszem néhány gyakorlati kérdéseken keresztül bemutatni a jogosultságot (kicsit a kérdéssel érintett körön kívül is):

1. példa

Férj és feleség elváltak, a két gyermek a feleségnél (anyánál) került elhelyezésre, aki újraházasodott. Az új férj magával hozta a nála elhelyezett gyermeket.

A feleség tekintetében az új férj szülővel együtt élő házastársnak minősül és fordítva is igaz. Mindemellett, mivel mindhárom gyermek életvitelszerűen együtt él velük, és a gondozásukból rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerülnek ki, mindkét szülő külön-külön is jogosult a 3 gyermek után járó 7 munkanap pótszabadságra.

Ha közös gyermekek születnek, akkor őket is számításba kell venni a pótszabadságra jogosultság szempontjából.

A fentiekkel azonos megítélés alá esik az élettársi kapcsolat, feltéve, ha az élettárs a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

2. példa

A férj és feleség elváltak egymástól, a gyermeket az anyánál helyezte el a bíróság. Az anya egy évvel később férjhez ment, az apa a gyermekével rendszeresen tartja a kapcsolatot.

Az anya házastársa, aki ennek következtében a gyermeket saját háztartásában neveli, jogosult-e a nevelt gyermek után járó pótszabadságra?

Igen, az anya házastársa a szülővel együttélő házastársnak, egyben szülőnek minősül, így jár részére a pótszabadság.

Jogosult-e pótszabadságra a rendszeresen kapcsolatot tartó vér szerinti apa?

Nem, ugyanis, a fenti jogszabályi rendelkezésekből az vezethető le, hogy az apát nem illeti meg a pótszabadság, mert nem teljesül az életvitelszerű együttélésre és a gondozásra vonatkozó előírás. Tehát akkor sem illeti meg a törvény erejénél fogva a pótszabadság, ha rendszeresen tartja a kapcsolatot a gyermekével.

3. példa

A férj és feleség elváltak, 3 gyermekük született. Egy gyermek az anyánál, két gyermek az apánál került elhelyezésre. A szülői felügyelet közös, a gyermekek a hétvégéket felváltva töltik a másik szülőnél.

Hány munkanap pótszabadságra jogosultak szülők?

Mivel a gyermeknek minősülés feltétele a szülővel életvitelszerűen történő együttélés és az, hogy a gondozásból rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerülhet ki, ezért az anyát 2 munkanap, az apát 4 munkanap pótszabadság illeti meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Képernyő előtti munkavégzés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink