Felmondás védett korúnak, nyugdíjasnak. Ennyi a fájdalomdíj

Megosztás Tetszik

Nem hivatkozhat bármire a munkáltató, amikor a nyugdíjas, vagy a védett korú munkavállalójának munkaviszonyát akarja megszüntetni. Összegyűjtöttük az ilyen esetekre irányadó felmondási és végkielégítési szabályokat.

A nyugdíjas munkavállalóknak két csoportja van. Az egyik esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezése alapozza meg a nyugdíjasnak minősülést, a másik esetben pedig valamilyen nyugellátás tényleges igénybevétele. Bár a munka törvénykönyve (Mt.) kifejezetten nem írja elő, azonban az alapelvekből levezethető, hogy a munkavállaló erről a tényről köteles tájékoztatni a munkáltatót.

Nyugdíjas munkavállalónak minősül tehát, aki

-         az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
-         az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
-          a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,-          egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
-         öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
-         növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
-         rokkantsági ellátásban részesül.

A munkavállaló magas életkora, vagy nyugdíjasnak minősülése önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének, ez ugyanis az egyenlő bánásmód követelményébe ütközne.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: milyen indokkal mondhat fel a munkáltató a nyugdíjas, illetve a védett korú dolgozónak, továbbá mennyi az előírt végkielégítés!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.