Ezt kell tudni a túlóráról, hogy a főnök ne nézhessen rabszolgának

Megosztás Tetszik

Amikor a munkáltató túlórára kötelezi a munkavállalót, akkor a pihenőidejéből vesz el, melyet anyagilag és/vagy szabadidővel kell kompenzálni. Az éves plafon a törvény alapján 250 óra, az elrendelés folyamán vizsgálni kell a munkavállaló körülményeit, munkaszüneti napon pedig csak kivételes, extrém esetekben túlórázhatunk.

A munkáltatónak a rendes munkaidő mellett a rendkívüli munkaidőt is nyilván kell tartania. Visszatérő hiányosság, hogy külön nem kerül rögzítésre a munkaidő, a munkaadó csupán beléptető rendszert alkalmaz. Ez azonban csak a munkahelyen való tartózkodást méri, és nem a ledolgozott munkaidőt: a munkáltató ezen rendszer működtetésével nem tesz eleget a nyilvántartási kötelezettségének, amely megsértése munkaügyi bírsággal jár együtt.

Rendkívül lényeges tehát a munkaidő-nyilvántartás pontos, naprakész vezetése, azaz nem pusztán a jelenlét regisztrálása, ugyanis az érkezés és távozás időpontja arra nem ad választ, hogy a munkavállaló teljesített-e rendkívüli munkavégzést. A munkaidő-nyilvántartásban a túlmunkának még aznap meg kell jelennie.

Mikor beszélünk túlmunkáról?

Rendkívüli munkaidőnek a következők minősülnek:

– a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés munkaideje

Például: a munkavállaló rendes munkaideje kedden 17:30 óráig tart, de a munkáltató utasítása alapján aznap 19 óráig kell bennmaradnia.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megismerje, mi minősül még rendkívüli munkaidőnek, hogyan kell elrendelni a túlórát, mi a helyzet az ünnepekkel, a díjazással és az átalánnyal!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.