hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Éljen május elseje, avagy mennyi lenne az ideális munkaidő?

  • Dr. Hajdu-Dudás Mária

Egyes kimutatások szerint – melyek a maximális heti munkaidőn túl az elrendelhető túlórák, illetve a szabadságnapok számát is figyelembe vették - a magyar az átlag munkaórákat tekintve a harmadik legtöbbet dolgozó nemzet Európában. Hogyan alakult ki a nyolcórás munkaidő?

Ha nyolc óra helyett hat óra lenne a teljes napi munkaidő – ahogyan ezt most Göteborgban tesztelik –, valóban hatékonyabb lenne a munkavégzés?

A munka ünnepe világszerte

1886-ban Chicagóban az amerikai szakszervezetek sztrájkot és több napos tüntetést szerveztek 350 ezer munkás részvételével a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. A tüntető munkások közé vegyült anarchisták végül egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik azonnal tüzet nyitottak, így a tüntetés során hét rendőr és négy tüntető vesztette életét.

1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése, akik akként határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte – ahol arra még nem került sor –, a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A tüntetések hatására, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

Magyarországon

Hazánkban a fenti események hatására május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg. Az eredetileg a munkások ünnepe a szocialista blokkban fokozatosan a munka ünnepévé vált.

Ezen jeles nap megjelenésével a munkásság küzdelmei korántsem értek véget. A kötelező betegségi és balesetbiztosítás, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátás területén nagyobb előrelépés a Bethlen-kormány ideje alatt történt. Férfiaknál a nyugdíjkorhatár a 65., a nőknél a 60. életév volt. Ebben az időszakban jött létre az OTI, a táppénz összege a fizetés 55 -75 százalékát is elérhette.

Munkaidő akkor

A gazdasági válság következményeként a napi 8, illetve heti 48 órás munkaidő bevezetésére 1937-ig kellett várni (1840-ben tartalmazta először törvény a napi 9 órás munkaidőt, ettől azonban eltérhettek a felek a munkaszerződésben, azaz így nem bírt kötelező erővel). Az 1937. évi XXI. törvénycikk mindössze 18. §-ból állt, azonban óriási előrelépést jelentett. Tartalmazta, hogy üzletben, üzemben, egyéb vállalatban vagy foglalkozásban alkalmazott személyzet valóságos munkaideje a munkaközi szünetek beszámítása nélkül huszonnégy óra alatt nyolc óránál, és hetenként negyvennyolc óránál, a tisztviselőké pedig heti negyvennégy óránál hosszabb nem lehet.

A munkavállalónak munka közben – ha szükséges – pihenésre és étkezésre megfelelő időt, ha pedig az illetékes miniszter úgy rendelkezik, a rendelkezésében megszabott munkaközi szünetet kell adni.

Amennyiben a munkavállaló túlmunkának minősített munkát teljesít, ezt a munkaadó a rendes munkabérnél legalább huszonöt százalékkal magasabban köteles díjazni. Ugyanígy köteles a munkaadó díjazni a megengedett munkaidőn túl teljesített munkát.

Bevezették a fizetett szabadságot, amelynek időtartama 8–18 nap volt (munkaviszonytól, szakmától függően).

Munkaidő a hatályos szabályok alapján

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra, ezt nevezzük általános teljes napi munkaidőnek. Ez – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, továbbá ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). Ugyanakkor munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

A pszichológus szemével

A pszichológusok szerint maximálisan hat óra az a munkaidő, mely alatt a munkavállaló képes koncentrálni, precíz munkavégzést produkálni. Ezt követően csökken a koncentrációs képessége, nő a hibázási lehetőség. Természetesen nem lehet általánosítani, ez jelentős mértékben függ a dolgozó személyes tulajdonságaitól vagy a betöltött munkakörtől is.

Hasonlóan gondolkodott erről W. K. Kellog (gabonapehely-gyártó vállalat tulajdonosa), aki a nagy világgazdasági válság kezdetén felcserélte a hagyományos 3x8 órás műszakot 4x6 órásra Michigan állam egyik gabona üzemében. Ennek eredményeként azt tapasztalta, hogy a dolgozók lelkiismeretesebben látták el munkájukat, csökkent a gyártási költség, de ennél is fontosabb volt abban az időben, hogy egy teljes műszakot betéve, lényegesen több új munkahely keletkezett.

A munkásoknak több lett a szabadidejük, melyet családjukkal tölthettek vagy hobbijuknak szentelhettek. E tényeket számos írásos anyag támasztja alá, akkoriban külön megfigyelő csoportok vizsgálták az ott dolgozók körülményeiben bekövetkezett változásokat, a kezdeményezés a kormány figyelmét is magára vonta.

A háború utáni változás, az új üzemvezetés és a módosult életszemlélet hatására azonban 1985-től ismét általánossá vált a nyolc órás munkaidő.

Hatórás munkanap próbája

Göteborg nemrégiben nagy kísérletre vállalkozott. Az önkormányzat idősgondozó szolgálatának egy részét napi hat órában, míg a másik részét továbbra is napi nyolc órában foglalkoztatják. A munkabérek változatlanul maradnak. Egy év elteltével összehasonlítják a két csoport teljesítményét, és eldöntik, hogy bevezetik-e a hatórás munkaidőt.

Mi lehet a megoldás?

Kellog’s történetének tanulsága: a munkások választhattak a magasabb jövedelem és a több szabadidő között. A többség akkor az előbbire voksolt, azonban nem biztos, hogy ez ma is így lenne.

A rövidebb munkaidővel járó kényelmes élet a hazai bérviszonyok mellett nem mindenki esetében teremthető meg.

Elgondolkodtató az a (kissé utópisztikus) helyzet, hogy mi lenne, ha nem csökkennének arányosan a munkabérek a napi hat órás munkaidő bevezetése mellett. Nem feltétlenül érné a munkáltatót hátrány, hiszen a ledolgozott órák mellett a tudás és a technológia is lényeges.  Vitathatatlan ugyanakkor, hogy a munkavállalók munkaereje, az intenzitás, affinitás, munkavégzési morál között is van különbség. Azonban ha a dolgozó többet pihenhet, több időt tud a családjának szentelni, elmehet moziba, jut ideje sportolni, baráti kapcsolatokat fenntartani, az a munkájára is pozitívan hat. Jobban tud koncentrálni, munkáját nagyobb örömmel és lelkiismeretesebben végzi a kiegyensúlyozottságnak köszönhetően, továbbá kevesebbet fog betegeskedni.

Erre nem valószínű, hogy a közeljövőben sor kerülne, ugyanakkor hasonló eredményhez jutnánk rendes munkabér fizetése és a túlórára vonatkozó rendelkezések megtartása mellett is.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi – áfa

Kelemen László

adószakértő, jogász

MÁV jegy, áfalevonás

Kelemen László

adószakértő, jogász

FAD-os számlázás

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs