Csábító lehet a rendkívüli munkavégzés elrendelése, számolni kell a buktatókkal

Megosztás Tetszik

A munkaerőhiány okán egyre több vállalkozás kénytelen a rendkívüli munkavégzés eszközéhez folyamodni. Érdemes ezért áttekinteni a buktatókat, mivel a jogszerűtlen munkáltatói lépéseknek következményei lehetnek.

– a munkaidő-beosztástól eltérő,
– a munkaidőkereten felüli,
– az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
– az ügyelet tartama.

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni, ennek hiányában azonban ez nem elvárás, a lényeg, hogy valamilyen formában el kell rendelni. Fontos tudni, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendeléséhez nem feltétel, hogy rendkívüli körülmények álljanak fenn.

Naptári évenként kétszázötven óra, kollektív szerződés rendelkezése alapján 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján azonban naptári évenként legfeljebb további százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. Végezetül a mennyiségi korlátok arányosan alkalmazandók, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre szól, vagy részmunkaidőre jön létre.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben egy aktuális Kúria-döntéssel is szemléltve részletezzük, mire kell különösen figyelniük a munkáltatóknak!